A 21. Széchenyi Akadémia Nagycenken:

 
Házigazdaként Aczél Eszter, a Széchenyi Emlékmúzeum vezetője, majd Péchy Mária, az Országos Széchenyi Kör elnöke, az Akadémia szervezője köszöntötte a Széchenyi Akadémia résztvevőit, köztük Sopron és Nagycenk képviselőit.

Az első előadást Aczél Eszter tartotta Egy XIX. századi életpálya modell címmel. Előadásában kiemelte, hogy Széchenyi kivételes életpályát futott be, nem magányos zseni volt, mindig keresett és talált társakat elképzeléseinek megvalósításához. Merészség, bátorság mellett a tervezés képessége is jellemezte a grófot. A tervezést a megvalósítás, a kivitelezés követte. Úgy látta, hogy „Kezdeni valamit sokan tudnak, de a megkezdettet kellően óvni, folyton ápolni, s azt derekas kifejlésre bírni nem éppen annyian.” Kivételes életműve előtt fejet hajtunk.

A második előadó Szentkuti Károly muzeológus-történész volt, aki Széchenyi életművét bemutatva beszélt arról, hogy mi is az Európai gondolat, hazafiúi kötelesség. Széchenyi azt vallotta, hogy ahhoz, hogy reálisan lássuk hazánkat, el kell menni külföldre, majd hazatérve az ott látott jó dolgokat itthon kell megvalósítanunk.

A második napon Bodrogai László, Eszterháza Központ főigazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Ismertette a közelmúltban történt kedvező változásokat (tető, park, mosdó, mauzóleum felújítása). Bejelentette, hogy megkezdődtek a virágház és a kastély kápolnájának helyreállítási munkálatai. A tervek között szerepel az I. emeleti kiállítás megújulása, a kert rendbehozatala. Az új létesítményeket augusztus 20-án, illetve szeptember 21-én adják át. A feltett kérdésekre válaszolva megtudtuk, hogy bár nagy gondot jelent a varjak jelenléte, eltávolításuk megoldhatatlannak látszik. Komoly feladatot jelent a lovarda és a kastélyszálló helyreállítása. Megoldhatónak látszik a Széchenyivel kapcsolatos kiadványok árusítása a rövidesen a felújított virágházban létesülő kávézóban.

Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke úgy gondolta, hogy ha Széchenyi legismertebb művét, a Hitelt a fiatalok kezébe szeretnénk adni, a nehéz szöveget olvashatóvá, megérthetővé kell tenni. Bemutatta a néhány napja megjelent könyvet, melyet hosszú munkával az ő vezetésével ültettek át mai magyar nyelvre, hogy megkönnyítsék a mai magyar emberek számára Széchenyi örökérvényű gondolatainak befogadását. Nagyszerű és méltó megemlékezés ez a 225. évfordulón.

Rádits Márta helytörténeti kutató a marcali gróf Széchényi család történetét, Széchényi Pál leszármazottainak életét mutatta be. Marcali és a közeli települések ura Széchényi Pál, majd fia, Gyula, később az ő fia, Andor Pál volt. 1912-ben építettek a gyönyörű neobarokk kastélyt, mely ma meglehetősen leromlott állapotban kórházként funkcionál. A családi hagyománynak megfelelően a városnak Polgári Fiú és Leányiskola céljára három utcával határolt telket adományoztak. A gróf gyermekei 1944-ben hagyták el az országot. A Széchényi család marcali uradalmának iratait a Somogy megyei Levéltár őrzi.

Huszár Mihály történész-muzeológus, a Marcali Múzeum munkatársa Marcali fejlődése a Széchényiek korában címmel tartott előadást. A város földesurai 1677-től a Széchényiek voltak, akiknek köszönhető az uradalmi birtokközpont kiépítése, az iskola, a plébánia, a templom rendbetétele. A mezővárosi rangot nyert településen német iparosok telepedtek le, akik elősegítették a gyorsuló ütemű polgárosodást.
Egy ilyen német iparos volt Szabó Béla festőművész anyai nagyapja, az ismert műlakatos, kinek híres sárkányos cégérét több kiállításon is bemutatták. Szabó Béla személyes emlékeit mesélte el, melyek a marcali kastélyhoz és az abban lakó Széchényi grófi családhoz fűződtek.

A harmadik nap megható megemlékezéssel kezdődött. Az első előadó, Holnapy László édesapjára, Holnapy Kálmánra, az Országos Széchenyi Kör alapító tagjára, első elnökére emlékezett Siska Tamás.

Holnapy László a Közúti Osztály főosztályvezetője előadásának címe: Széchényi közlekedés politikájának hatása a későbbi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. 1848. február 1-én jelent meg Pozsonyban Széchenyi Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül című munkája, melyben ismerteti a közlekedési rendszer alapelveit, számítási adatait. Megállapítja, hogy a kőutak helyett a vaspályát kellene előnyben részesíteni. Fontosnak tartja a sugárirányú vasúti hálózatot, mely a terméketlenebb vidékeket összeköti a termékenyebbekkel.

A tervek megvalósítása Széchenyi közlekedéspolitikai elvei szerint ment végbe a kiegyezés után.

Káldos János, az Országos Széchényi Könyvtár általános igazgató-helyettese tartotta a következő előadást Széchényi Ferenc könyvtárártól a 21. századi nemzeti könyvtárig. Az örökségvédelem új eszközei címmel. Az alapító oklevél 1802. november 25-én született, a könyvtár 1867-től vált közintézménnyé 20 ezer kötettel. A könyvtár állományában ma 12 millió dokumentum van. Az utóbbi években az olvasók száma csökkent, de a felhasználók száma nőtt. Ez a könyvtár digitalizálásával magyarázható. A könyvtár egyik feladata a megőrzés, hiszen a könyvtár a társadalom emlékezete.

Papp Éva könyvtáros tanár Széchenyi István könyvtárát mutatta be előadásában. A Bártfai Szabó Lászó által összeállított címjegyzék 1287 tételt sorol fel. Ezek között magyar, német, francia, angol nyelvű könyvek egyaránt megtalálhatók. A gróf sokoldalú érdeklődését könyvtára is tükrözi. Az értékes művek között enciklopédiák, szótárak, nyelvkönyvek mellett szépirodalom, természettudományos, történeti, államtudományi művek és többféle hírlap számai is megtalálhatók. Széchenyi felismerte, hogy jó könyvekre van szüksége, ha a politikai pályán sikert akar elérni. Legnagyobb ereje szellemi felkészültségében volt, mely legelső rendű forrásokból táplálkozott.

A negyedik napot Csorba János, Nagycenk polgármesterének előadása nyitotta, aki bemutatta azt, hogy mit adott Nagycenknek Széchenyi, hogyan hasznosítják a Széchényiek örökségét. Megtudtuk, hogy Széchenyi István korában selyemfonó, serfőző, malom, téglagyár működött a faluban, majd fia idejében cukorgyár is létesült, ő valósította meg apja álmát, a gázvilágítást, az első automobil is Béla tulajdona volt. Ezután kisfilmen láthattuk, hogyan épül-szépül Nagycenk, mely élhető, otthonos település. A templom, a mauzóleum, a templomkert, a kastélypark, játszótér, sportpálya, Alkotóház, községháza, utcák, járdák építése, felújítása mind a település fejlődéséről szól. Számunkra is örömteli volt hallani a kastély felújításával, az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos nagyarányú terveket. Köszönettel tartozunk a község vezetőségének a Széchenyi Kör munkáját támogató tevékenységéért.

Diószegi Szabó Pál történész, irodalmár, költő Megjegyzések a Széchenyi-jelenséghez a 19. század második felének politikájában és poétikájában címmel tartott előadást. Ebben azokra a parlamenti felszólalásokra utalt, ahol Széchenyi elveit, mondásait, nézeteit idézték a korabeli politikusok. Annyira divattá váltak ezek az idézések, hogy Gyulai Pál irodalomtörténész „széchenyieskedők” névvel illette őket. Berzenczey László politikus is megjegyezte: „Ezek a legveszedelmesebb ellenfeleink, azok, akik felhasználnak ma is egy szent nevet: Széchenyi nevét.” A legtöbben mégis a tisztelet, az elismerés hangján, nem öncélúan idézték Széchenyi gondolatait, melyek örökérvényűnek bizonyultak.

 
Az értékes előadások mellett jutott idő a hallottak megbeszélésére, megvitatására is. A gyönyörű tavaszi napsütést kihasználva sétát tettünk a szoborparkban, a hársfasoron, a temetőben, a mauzóleumban és a kastély kiállítását is megtekintettük. Hozzájuthattunk az új Hitel kiadásához és Egervölgyi Dezső tagtársunk kiadásában megjelent képeslapokhoz, melyek Széchenyi és kortársai munkásságát mutatják be.

Az ötödik napon a nagycenki önkormányzat kisbuszain utazva az Akadémia résztvevőinek is lehetősége nyílt arra, hogy részt vehessünk Széchenyi szobrának koszorúzásán. Itt Péchy Mária megemlékező szavai után elhelyeztük a tisztelet és megemlékezés koszorúit, majd közösen elénekeltük a Szózatot. Felemelő érzés volt részt venni ezen a megemlékezésen, mely méltó zárása volt a színvonalas 21. Széchenyi Akadémiának.

Papp Éva