Vásárhelyi Pál plakett

 (Fotó: Dr. Galambos István)

Vásárhelyi hatalmas munkát végzett az „első kapavágás” előtt és szakmaisága megkérdőjelezhetetlen volt. Emlékezésem nem szakmai, csak emberi, mert egy vízügyi térképpel nem tudnák mit kezdeni. De olvastam olyan dolgozatot, mely számomra a legelemibb módon értékelte Széchenyi – Vásárhelyi tevékenységét.
Én csak emlékezem, de a szakmai értékelést szakemberre hagyom, aki helyére teszi az emberi gyarlóságból fakadó rosszindulatú „kritikákat”, szakmainak tartott véleményeket.
A dolgozat, melyből az idézeteket emeltem ki, a következő helyen olvasható:
Vízügyi Közlemények LXXIII évfolyam 1991. év 3-4 füzet.
A dolgozat szerzője: Dr. Mosonyi Emil – Vásárhelyi Pál, Széchenyi István vízgazdálkodási terveinek megvalósítója.


Széchenyi víz dolgában kifejtett gondolatát Lónyai Menyhért jegyezte le: „A vízbajok megszüntetésének sorrendje a szabályozással egybekapcsolt ármentesítés és az azt követő lecsapolás, amiket azután az öntözésnek kell betetőznie.”

Ennek az eszmei vízgazdálkodási célkitűzésnek a megvalósításához Széchenyi egy, sokrétű és hazánkban akkor teljesen újszerű feladat megoldására alkalmas mérnököt keresett és talált meg Vásárhelyi Pál személyében.

„Aki Vásárhelyi Pálnak az életével és tevékenységével valóban meg akar ismerkedni, annak nem elegendő csupán „a legnagyobb magyar vízimérnök” életrajzi adatait és munkáit tanulmányoznia, hanem alaposan el kell mélyednie a Tisza-szabályozás előzményeinek és történetének vizsgálatában is. A Tisza-szabályozás t.i. hazánk történetének egyik legnagyobb, nemzedékek hosszú sorozatának életére kiható műszaki alkotása, amely elválaszthatatlanul összeforrt Vásárhelyi Pál nevével is.”

„Amikor Széchenyi Istvánt a Helytartótanács közlekedésügyi osztályának főnökévé kinevezték, megkezdhette országos agitációját a Tisza-szabályozás megvalósítása érdekében, majd ugyanezen célból kiadta Eszmetöredékek
címszóval kezdődő dolgozatát. Csak az tudja kellőképpen értékelni Széchenyi munkáját, aki ismeri az akkori megyei életnek az önkormányzatból fakadó számos visszásságát, a sok kiváltsággal rendelkező birtokosok sok esetben érthetetlenül önző állásfoglalásait. Az egész Tisza-völgy 22 törvényhatósághoz tartozott, így a sok egymással ütköző egyéni érdekek miatt nehéz feladat volt az erőket az országos cél érdekében egyesíteni.

Tagadhatatlan, hogy a tudomány és a technika legújabb vívmányainak ismeretében, továbbá a környezetvédelemnek a legutóbbi évtizedekben felismert és feltétlenül jogos követelményei figyelembevételével, egyes részleteiben csak kisebb korrekciókkal módosítani lehetne Vásárhelyi elgondolásait.

…”ezzel szemben nem különös érdem az, ha valaki a jelen fejlődést ajándékba kapva, álszent tudálékossággal kritikát gyakorol oly módon, hogy a múltba visszapillantva tökéletesebb megoldást tud „tervezni a jelenre”.

VÁSÁRHELYI PÁL – DÍJ

E: Fekvő téglalap közepén mélyített alapon balra néző arckép. Az arcképpel szemben római I, a fej mögött FOKOZAT felírat. A plakett felső szélén: VÁSÁRHELYI PÁL. DÍJ. Az alsó sorban: A. REFORMKOR. / NAGY VÍZMÉRNÖKE. 1797 – 1846

H: Két szélen babérág, közte 6 sorban: MAGYAR. HIDROLÓGIAI. / TÁRSASÁG.//RÉSZÉRE/ AVÍZGAZDÁLKODÁS. TERÉN / KIFEJTETT. KIEMELKEDŐ/ TEVÉKENYSÉGÉÉRT
Öntött bronz, 100x75 mm.

A vásárlás során az eladó Ispánki József terv-ként jelezte a plakettet, de nem találtam a szakirodalomban, és a jutalmazás céljából kiosztásra kerülő érmek között hasonló alkotást. Feltételezem, hogy a plakett egy nem nyertes pályázati darab, mely nem került sokszorosításra.

Amikor az érem leírásával végeztem, valami furcsa érzés bujkált bennem. Nézegetve a plakettet, a születési évszámnál megakadtam. Vásárhelyi nem 1797-ben, hanem 1795-ben született.
Este nézve a TV politikaértékelő műsorát, elhangzott egy mondat: „A 150, 200 éve elhibázott, kiszárított Tisza-völgy dolgait ma is érezzük.”

Ez a mondat rosszabbul esett, mint az elírt születési évszám. Az első a magyarságot érinti és nem igaz módon, addig az évszám csak sajtóhiba.

Egervölgyi Dezső