Gyűjteményembe került egy részben ismeretlen érem
A Széchenyiről készült szobrok sokaságával volt szerencsém találkozni.
Egész alakos álló alkotások – Nagycenk, Sopron, Budapest – látványosak és megbizsergetik az ember lelkét, amikor elhelyezi a talapzaton a tisztelet koszorúját.
Nyugat Magyarországon járva, átutazva Csepregen megálltam, és a városi sétán fedeztem fel egy Széchenyihez kötődő emlékművet.
Széchényi Imre (1825-1898) valamennyi eddig fellelt dalát kiadta Széchényi Kálmán
Széchenyinek az adóról és a kétgarasos telekdíj javaslatáról szóló hírlapi cikkeit foglalja egy kötetbe.
A cikkek az 1843/44. évi Országgyűlés idején, 1843. június 8-a és december 31-e között jelentek meg a Jelenkor c. lapban, majd rövidesen könyv alakban is napvilágot látott
Egy szép, de inkább különleges Vásárhelyi Pál plakett került gyűjteményembe.
Nem csak vízmérnökként, hanem Széchenyi eszméit megértő és végrehajtó személyiségként tekintek rá.
Megtekintésre Elek Miklós gyűjtőtársamtól kölcsön kaptam egy Széchenyi-díj érmet, mely eddig ismeretlen volt számomra.
A Magyar Katolikus Rádióban 2020.12.13-án elhangzott igen érdekes és informatív műsorra hívta fel a figyelmemet Széchényi Kálmán, melynek meghallgatását minden Széchenyi-tisztelőnek ajánlunk.
Egervölgy Dezső unokájától kaptam Széchényi Ferencnéről, gróf Festetics Júliáról készült emléklapot.
A dombormű Széchenyi Kinga alkotása.
Egervölgyi Dezsőtől kaptam az általa készített emléklapot.
A dombormű Széchenyi Kinga alkotása.
Februárban a Szegedi Tudományegyetem Pedagógusképző Karának Ének-zene Tanszékén tartott előadást Papp Éva: A Széchényi-család és a zene megtartó ereje címmel.
Június 7-én, 80 éves korában elhunyt Kő Pál szobrászművész.
Két hete a gyűjteményem rendezése közben kezembe került egy, a művész által készített érem. Örömmel nézegettem, mert más volt mint a többi gyűjteményi darabom.
Talán manapság nem lepődünk meg, ha bizonyos emberek, akik társadalmunkra üdvös hatást gyakoroltak, díszsírhelyen nyugszanak. A Széchényi-család több nemzedéke is együtt pihen Nagycenken, de legtöbb honfitársunk porhüvelye köztemetőkben várja a feltámadást. Mi történjen a múlttal? Felejtsük el, vagy az összes ember kapjon márvány szarkofágot? Ezt taglalja Széchenyi Üdvlelde című könyve.
Széchényi Imre 195. születésnapja alkalmából a bécsi rádió "Radio Klassik Stephansdom" február 4-én 11h-kor műsort sugárzott "Ein musikalischer Széchényi Salon" címmel.
Mindig azt tapasztalom, hogy Széchenyi Istvánnak bármely könyvét, írását újra olvasva rendszerint új dolgokat fedezhetek fel: betegségeiről, szerelmeiről, gondolatairól. Naplóját sokadjára tanulmányozva humorérzéke tűnt fel.
Széchenyi feladata lett, hogy másodelnökként megnyissa az Akadémia 1842. évi nagygyűlését. Október 24-étől írta akadémiai beszédét. November 27-én nyílt meg a Magyar Tudós Társaság 1842. évi nagygyűlése.
A beszéd első részében Széchenyi indokolja, hogy miért kellett nyelvművelő társaságot alapítani.
A beszéd politikai üzenetet is közvetített. Nem szabad erőszakosan terjeszteni nyelvünket a nemzetiségi lakosság között.
2000 őszén dr. Hermann István a Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója felkért, hogy Széchenyi-gyűjteményemből állítsak össze egy kiállítási anyagot. Az indok: A Széchenyi-terv támogatásával a Pápán épülő kétszer tizenegy bérlakások alapkövének ünnepélyes lerakása alkalmából dr. Matolcsy György gazdasági miniszter mond beszédet.
A Széchényi-családban magas kultúrája volt a zenélésnek. Mégis a magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert szereplői lettek. Széchenyi Kálmán a Széchenyi-családegyesület szeniorja kutatja és összegyűjtötte a legjelentősebb Széchenyi-szerzeményeket.
E zeneművek némelyikén erősen érződik a kor népszerű zeneszerzőinek a hatása, de mindenképpen elismerést érdemel a grófi vérvonalból leszármazott komponisták abbéli törekvése, hogy a művészet terén is értéket alkossanak.
A Fejér-megyei Széchenyi Szövetség jelvénye vásárlás útján került gyűjteményembe. A jelvény leírása:
Csúcsára állított címerpajzs. A pajzs szélén körben, 2 milliméter széles fehér szegély, melyben felírat. Fenn: FEJÉRMEGYEI - balra: SZÉCHENYI jobbra: SZÖVETSÉG.
Középen a címerpajzs alakját utánzó sötétkék mezőben a talpából kinövő, fehér kettős kereszt.
Réz, zománc. Magassága 14, szélessége 12 milliméter.
Több éve került Egervölgyi Dezső gyűjteményébe egy SZÉCHENYI CASINO feliratú, szép kivitelű zománc jelvény.
A Garat című mű igazi ritkaság, ma már nehezen szerezhető be, ha pedig mégis, ára többszöröse az általam antikváriumnak fizetett összegnek. Sokáig én sem tudtam Széchenyi István 1842-ben írt munkájáról, ezért rögtön lecsaptam rá, amint értesültem róla.
Árverésen sikerült megvásárolnom a Széchenyi István Emlékmúzeum ünnepélyes megnyitása alkalmából kiadásra került emlékborítékot.
Az esemény meghívója és e boríték kortörténeti dokumentuma a múzeum létrejöttének.
Új könyvvel záruló régi év. Évzáró rendezvényének keretében, széleskörű társadalmi érdeklődés mellett bemutatta új, Széchenyiről, a Széchényi családról szóló könyvét a Zirci Országzászló Alapítvány a Városházán.
Az igényes kiadvány szerzője Egervölgyi Dezső.
Széchenyi István 1841-ben kiadott könyvéhez interneten keresztül jutottam hozzá. terjedelme szokatlannak tűnt, habár a Világ is hasonló oldalszámmal rendelkezik. Ahogy alkalmam nyílt rá, örömmel láttam neki az olvasásnak, a Közgazdasági- és Jogi Kiadó reprint kiadványának.
Mi történne, ha valóban lehetne az időben utazni? Természetesen, mióta a tudomány létezik, azóta foglalkoztatja az emberiséget ez az érdekes téma. Habár a történelem nem szereti a „mi lenne, ha” kifejezést, mégis, most adjuk át magunkat az időutazásnak, szemléljük meg, mit tett volna hazánkért több mint kétszáz év elmúltával gróf Széchenyi István.
A cikket gondolatébresztőnek szánjuk, ki mit gondol; mi volna ma igazán Széchenyihez fogható tett?
Balatonfüreden alapították gróf Széchenyi István Vándordíjat
Kezdetben a Széchenyit ábrázoló érmeket, plaketteket gyűjtöttem, ami később kiegészült azokkal a numizmatikai tárgyakkal is, melyek Széchenyi nevét „használták”, vagy tevékenységéhez kötődő ábrázolásokat hordoztak.
(Iskola jelvény, eseményekhez kötődő emlékkiadványok.)
Nemrégen került gyűjteményembe egy kolozsvári Széchenyi emlékérem.
Erdély fővárosa 1941. október 4-én és 5-én rendezte a Széchenyi-emléknapokat.
Egy Széchenyiről szóló dolgozathoz kerestem szakirodalmat a könyvespolcon. Közben a Kisgrafika 2002/4.sz. 6. oldalán felfigyeltem Szepesváriné Rácz Mária cikkére, amelyben emlékezett a magyar színházművészet kiemelkedő alakjára, Varga Mátyásra a díszlettervezőre, a grafikusra, a keramikus művészre.
Zilahi Zoltán gyűjti, olvassa, tanulmányozza Széchenyi írott életművét, könyveit, naplóit, leveleit.
Olvasási élményeit szívesen osztja meg a Tisztelt Olvasókkal.
2017. január 12-re szólt a Meghívó a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárba Egervölgyi Dezső Széchenyi-kiállítására. A neves Széchenyi-kutató, a „legnagyobb magyar” emlékét őrző tárgyak több évtizedes gyűjtője, számtalan kiállításán tűzte ki célul, hogy a felhívja a figyelmet Széchenyi István szerteágazó, de mégis mindig a lényeget hangsúlyozó tevékenységére.
Széchenyi István már a húszas években, naplóiban is hosszú feljegyzéseket szentelt annak, hogy megkeresse, voltaképpen mi az élet értelme, mi a boldogság titka. Vajon a vallás? Vagy a katonaságban elért rangok? Netalán egy hazáért égő kebel? Mindez együtt? Igen.
De mindezek mellett legfontosabb a boldog házasság, mely az embert tökéletesedésre tudja vezetni.
Egervölgyi Dezső a gyűjtő kollégium tagja nem csak arról híres, hogy Magyarországon neki van a legnagyobb Széchenyi-érem gyűjteménye, és Széchenyi a magyar érmészetben címmel eddig három kötetben ismertette azokat, hanem gyakran ad ki képeslapokat is.
Ha egy ember élete kialszik, megszűnik benne lobogni az a láng, amely tettekre ösztökélte, hogy marad meg emlékezete? Láthatjuk keze munkáját, felfedezhetjük családjában vonásait, levelei pedig kisugározzák jellemét azok számára is, kik eddig nem ismerték. A levelek régebben jóval személyesebb jellegűek voltak, mint manapság; hiszen ez a romantika korában nem reklámot, vagy bármiféle vásárlási szándékot népszerűsített, hanem a lelki és a fizikai tartalom józan ötvöződésének mértékeit találjuk meg benne, valamint hű képet annak írójáról.
Gróf Széchenyi István életében sok támogatóra lelt. Mindazok, akik előmozdították munkásságát, jó ügyek mellett foglaltak állást. A közös cél fogott össze embereket, csoportokat majd végül a nemzetet. Következményként Magyarország felemelkedése elkezdődött. Ennek keretében született barátság is, amely kezdetben valóban igen bensőséges volt. Széchenyi, Wesselényi és Esterházy Mihály „erényszövetségéget” kötnek.
Egervölgyi Dezső zirci lakos, Széchenyi-gyűjtő adta ki ezt a két képeslapot a közelgő Széchenyi-emlékév alkalmából. Jövőre ünnepeljük a „legnagyobb magyar” születésének 225. évfordulóját.
Hetek, vagy talán annál is régebb óta készültem arra az estre, amelyen sor kerül a Széchenyi Szabad Akadémia első ülésére. Mint gyűjtő, vágytam arra, hogy szellemi tudásom házába több kincset építsek be. Úgy gondoltam, hogy a múlt megismerése minden részletében fontos, ezért várakozásokkal tele léptem be a rendezvény helyére: a Magyar Nemzeti Múzeumba.
Gróf Széchenyi István nemzetünkben, magyarságunkban és lelkünkben is mély nyomott hagyott. A reform gondolatokat ő fogalmazta meg. Fontos azonban, hogy megismerkedjünk néhány olyan dologgal, melyek, magánemberként mutatják be őt, aki -Kossuth szavait idézve: "rátette kezeit a nemzet ütőerére, s megérté annak lüktetését."
Ez a munka nem teljesen egyedülálló Széchenyi István írásai között. Elő-elő kerül a „Lovakrul”-ban, illetve a Világban is. A téma veleje, hogy jobb lovakat tenyésszenek, melyek miatt jobbak a versenyek, ami pedig újabb területen eszközölheti a haza dicsőségét!
A Magyar Nemzeti Múzeum 2014. évi emlékpénz kibocsátási tervezetét nézegetve, örömmel találkoztam Ybl Miklós születése 200. évfordulója alkalmából kibocsátott 10000 Ft-os ezüst és 2000 Ft-os színes fém emlékpénzek képével. Forgalomba került 2014. április 3-án.
Magyarországon sok szép város van, mégsem mindegyik bír kiemelt jelentőséggel. Az egykor nemesek által birtokolt területek ma is őrizik emlékeiket, de közülük kevesen vonultak be úgy a magyarság történelmébe, mint forradalmi lakóhelyek. Nagycenk ilyen hely. Ezt a jelentőséget azonban nem lázadások, felkelések vagy politikai döntések következtében nyerte, hanem valaki miatt, akit ma méltán hívunk a legnagyobb magyarnak.
Egy érdekes érem került gyűjteményembe.
Előlapján középen, jobbra néző arckép, felette AUGÜST STÜLER. A nyak alatt 1800-1865 évszám. A hátlapon középen épületek látképe egymás felett, fent félkörbe: POTSDAM SANSSOUCIO, lent ORANGERIE. Mesterjegy, szignó nincs az érmen. Vert, aranyozott ón, 40 mm átmérő. (A képre klikkelve nagyítható a kép.)
De ki is az a Stüler és mi a kapcsolata Magyarországgal, Széchenyivel?
Gróf Széchenyi István első cikkét a dunai hajózásról 1834. augusztus huszadikán jelentette meg a Társalkodó című újság.
Írása egy cikksorozat nyitánya volt.
Nagy elődünk ezúttal is olyan témával kezdett foglalkozni, amely érdekelte a közvéleményt, valamint hasznára válhatott Magyarországnak.
Az Intelmek, melyeket Széchenyi István Döblingben írt fiának, akár könyvnek is nevezhető, noha levél formájában íródott.
Általa nyerünk bepillantást a legnagyobb magyar családi életébe, gondjaiba, továbbá felfedezhetjük, hogy egy sok évvel ezelőtti kor gyermeke mennyire hasonló érzésekkel küzdött, mint a mostani generáció.
Széchenyi István életszemlélete
Kalandos életút, hatalmas alkotások: ez jut eszünkbe Széchenyi Istvánról. Belső lelki élete keveseknek ismert, hiszen csak pár ember élvezte ezt a bizalmat környezetében. Akik találkoztak vele, vagy látták, mind úgy írták le, mint egy méltósággal teli, de izgatott embert. Döblingi látogatói közül Falk Miska azt is megemlíti, hogy a gróf bőbeszédű volt, azonban e mögött mindig tartalom és felkészültség állt.
Mi lappangott ebben a lélekben?
Talán meg sem kell azon lepődnünk, hogy a selyemről szóló értekezés reformtörekvés. Habár a téma Magyarországon korábban sem volt ismeretlen, mégis Széchenyi István keze nyomát viseli ez a gyakorlati példákat is tartalmazó munka. A gróf legkevésbé terjedelmes könyve modernebb kiadásokban sem éri el a száz oldalt, minőségében viszont a tőle megszokott igényességgel és precizitással találkozunk.
Ezen éremmel kíván minden Széchenyi tisztelő honfitársnak békés, sikerekben gazdag, boldog új évet Egervölgyi Dezső
A Buda-pesti por és sárhoz hasonlóan a Hunnia című műről is el lehet mondani, hogy a megírás és a megjelenés időpontja között sok idő telt el. Széchenyi István 1834-ben kezdte el az írását, amit többször megszakított. 1858-ban több kézirattal együtt Török Jánosnak adta, aki kinyomtatta „Töredék gróf Széchenyi István fennmaradt kézirataiból” címmel. Az első kötet volt a Hunnia, de a pesti sajtórendészeti osztály lefoglalta a könyvet. Terjesztését csak a gróf halála után engedélyezték.
Amikor Széchenyi István ezen írásához érkeztem, ismét gondjaim keletkeztek a beszerzés tekintetében. Kapkodni nem akartam, a mű megvétele jóval régebbi problémám volt, de eddigi kutatásom sajnos nem vezetett eredményre. Szert tettem az összefoglaló írásokat tartalmazó CD-re, azonban jobban örültem volna neki, ha könyv formájában jutok hozzá a Budapesti por és sárhoz.
A Hídjelentés (gróf Andrásy György és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti híd-egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérének) különleges alkotás mind történelmileg mind egyénileg. Ez az egyetlen Széchenyi mű, amelynek nem rendelkezem nyomtatott példányával. Történelmi jelentőségére most fogok rátérni.
Széchenyi Istvánhoz kapcsolható két tárgyat mutatok be gyűjteményemből.
Nem különlegesség a két tárgy - noha számomra becsesek, de a 20-ik század 30-40-es éveiből kortörténeti dokumentum, inkább emlék.
Olvasható Széchenyi feljegyzéseiben, hogy korábban foglalkozott egy összefoglaló mű írásával.
Széchenyi reformmunkáinak harmadik – programadó – kötete a Stádium, amely mintegy átfogó és összefoglaló gyanánt szolgál. A Hitel adott irányzatokat a birodalom fejlődéséhez, a Világ volt hivatott ezt részletesebben ismertetni, a Stádium pedig az a mű, amelyben 12 törvényjavaslatot ismertet a fentiek érvényesülésének feltételéül. A cenzor megtiltotta a nyomtatását. A Stádium végül két évvel később Lipcsében jelent meg.
A Magyar játékszínrűl, azaz a színházról szóló könyv fontos momentuma a magyar színháztörténetnek. A Széchenyi-életművet behatóbban ismerők tudják, hogy egyes kezdeményezések nem közvetlen származtak a gróftól, mindazonáltal naggyá tételük kulcsa és a megoldások összesítése, józan meglátása általa vált lehetségessé.
A Világ Széchenyi második legjelentősebb műve. Megírásának kiváltó oka a Hitelre válaszul megjelent Taglalat című munka volt Dessewffy Józseftől. Talán a kortársak sem számítottak a Hitel hatalmas forradalmára. Egyetlen év alatt három magyar és német kiadást ért meg, lassan a birodalom minden zugába eljutott, sőt Széchenyi megbízása szerint Angliába is ki akarta küldeni lefordított példányát. Hamarosan két táborra szakadtak az olvasók: a támogatókra és a bírálókra. Utóbbiak közül a Taglalat írója tekinthető vezéregyéniségnek a harmincas évek elején.
A gyűjtőnek - témája legyen bármi - a legkisebb tárgy is örömet okoz, ha besorolhatja gyűjteményébe.
Találkozásom első ízben Széchenyi Istvánnal több, mint tizenöt évvel ezelőtt történt, mikor még általános iskolába jártam. Egyik alkalommal az irodalom könyvet lapozgatva felfigyeltem bizonyos naplóbejegyzésekre.
Megtetszett a közvetlen és egyszerű de mégis magasztos stílus. Így vette kezdetét megismerése az embernek és a politikusnak, és ezen az úton haladva jutottam el a Hitelhez is.
Zilahi Zoltán lelkesen gyűjti és olvassa Széchenyi István által írt könyveket. Tapasztalata szerint Széchenyi írásai több üzenetet hordoznak, mint általában a könyvek. A huszonéves fiatalember gyűjteményéből talán csak a Hídjelentés hiányzik (Gróf Andrásy György és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti Híd-Egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérének).
Jelen írásában arra keresi a választ, hogy miért érzi úgy, hogy Széchenyi műveiben több van, mint általában a sikeres írók műveiben.
Nagyon érdekel Széchenyivel kapcsolatban, hogy tudható-e, vagy van-e valahol arra utalás hogy mi volt a kedvenc virága?
Egervölgyi Dezsőtől levelet hozott a posta. Négy képeslapot küldött mustrának.
Széchenyi István a magyar történelem egyik legtöbbet említett, idézett személyisége volt. Gondolatvilága, művei, történelmi szerepe mellett képei, megjelenése, a róla készült alkotások (érmek, szobrok, festmények stb.) is közérdeklődésre tartanak számot.
A Széchenyi család azon tagjai lettek közismertek, akik a nemzetnek tett szolgálatukkal, tevékenységükkel kitűntek, és az élvonalba kerültek. Elég említeni Széchenyi György és Pál főpapokat, Ferencet a Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítóját, Istvánt a sok mindennek részesét, Ödönt, a tűzoltóság megteremtőjét, vagy Zsigmondot. Ezek az emberek a maguk területén valóban az élvonalban voltak, sokat tettek és tevékenységükkel a nemzetet szolgálták.
Segítséget kér Egervölgyi Dezső éremgyűjtő és kutató, az Országos Széchenyi Kör tagja, hogy felderíthesse: hány termelőszövetkezet viselte Magyarországon Széchenyi nevét.
