A Széchényi-család és a zene megtartó ereje

Széchenyi Franciska gyik képe a családi kamarazenélést ábrázolja. Középen gitárral feltehetően Széchenyi István.

Az előadást színesítette a tanszék tanárainak közreműködése. Dr. Dombiné dr. Kemény Erzsébet az énekeseket kísérte zongorán és dr. Maczelka Noémivel négykezest játszottak. A tanszékvezető, dr. Varjas Gyula és Laczák Boglárka operaénekes dalokat adtak elő. Az előadott darabok Széchényi Imre szerzeményei voltak. A nagy sikerre való tekintettel jövőre folytatjuk a Széchényi-család zenével foglalkozó tagjainak és műveiknek bemutatását.

A lenti írás az előadás rövidített változata, a fotó az előadás után készült a művésznőkkel, balrol a második Papp Éva.

2018-ban jelent meg gróf Széchényi Kálmán és felesége, Roswitha asszony könyve In eine bessre Welt entrückt címmel német nyelven. A könyv a Széchényi-család tagjainak életéből a zene szeretetét, művelését emeli ki. Elismerést érdemel a grófi családból származó komponisták abbéli törekvése, hogy a művészet terén is alkossanak maradandót. Szerzeményeik kedvesek, hangulatosak, finom érzéseket, tiszta gondolatokat közvetítenek.

Széchényi Ferenc (1754-1820) nagy kedvelője volt a muzsikának. Szívesen zongorázott, maga is komponált néhány dalt. Zenekarának karmestere, Anton Hoffmeister születés- és névnapjára minden évben új szerzeménnyel lepte meg a grófot.
Felesége, Festetics Julianna (1753-1824) is rajongott a szép zenéért. Kottás füzetébe saját kezűleg jegyezte le legkedvesebb dalait, zongoradarabjait. Gyermekeiket is gondos zenei nevelésben részesítették.

A legidősebb fiú, Széchényi Lajos (1781-1855) nagyon szépen zongorázott és művészi szinten énekelt. Szerzeményei között szerepel a kéziratban megőrzött három Magyar tánc. Egyik keringője Mária Lujza, Napóleon későbbi feleségének érdeklődését is felkeltette. Két versét Franz Schubert zenésítette meg, aki Lajosnak ajánlotta A halál és a leányka című dalát.
Első felesége Aloyzia Clamm-Gallas (1778-1822) férjéhez hasonlóan nagyon szépen zongorázott.
Egyik leányuk, Julianna naplója őrizte meg a család fogadásain megjelent neves személyek neveit.
Második felesége, Franziska von Wurmbrand (1797-1873) kívánságára horpácsi birtokukon színházat alakíttatott ki, hol neves művészek léptek fel. 1835-ben szalonjukban mutatták be a családnak és vendégeiknek Liszt Ferencet. Ezt a baráti kapcsolatot István, majd Lajos fia, Imre tovább ápolta.

Széchényi Franciska (1783-1861) nagyon tehetségesen rajzolt, kiválóan zongorázott, orgonált és a kastély kápolnájának kórusát vezette. Zongoraműveket, dalokat, vallásos kórusműveket komponált.

Széchényi Zsófia (1788-1865) bátyja, Lajos vallásos tárgyú verseit zenésítette meg, gyönyörűen énekelt és nagyon tehetségesen festett.

Széchényi Pál (1789-1871) és a zene kapcsolatáról nem találtam adatot. Gábor fiának felesége és Gyula unokájának felesége állt szorosabb kapcsolatban a zenével.

A legkisebb fiú, Széchenyi István (1791-1860) számára a zene elixír volt. Rendszeresen járt színházba, hangversenyre. Nagy elismeréssel nyilatkozott Rossini zenéjéről. Rendkívül szigorú kritikus volt. „A kedvemre való muzsika csak egyszerű és kellemes lehet” – vallotta. Paganini látványos, virtuóz játéka nem tetszett neki, egyszerűen faksznibohócnak nevezte. Élvezettel játszott a csákány nevű fúvós hangszeren, melyet magával vitt Döblingbe, ahol lelki vigaszt, megnyugvást jelentett számára. Többször találkozott Liszt Ferenccel, hangversenyeit látogatta, otthonában vendégül látta. Liszt szorgalmát, mindennapos gyakorlását példaként említi Béla fiához írt intelmeiben. Lisztre is nagy hatást gyakorolt Széchenyi: „fölöttébb kiváló ember”- írta róla szerelmének. Liszt zongoradarab-sorozatot komponált Magyar történelmi arcképek címmel, melynek első darabját Széchenyi emlékének ajánlotta. A Széchenyi-gyász számtalan zeneszerzőt ihletett meg.
Felesége, Seilern Crescentia (1799-1875) férje tragikus halála után teljesítette nagy tervét: felépíttette a nagycenki imodát. A templom orgonáját Bécs legtekintélyesebb színházától vásárolták.

Széchényi Imre (1825-1898) Lajos és második feleségének elsőszülött fia. 20 éves korára kitűnően zongorázott, komponált és öt nyelven beszélt. Diplomáciai szolgálatba állt, Rómában, Stockholmban, Frankfurtban, Brüsszelben, Párizsban, Szentpéterváron, Nápolyban, Berlinben volt nagykövet. A diplomáciai szolgálattal párhuzamosan futott zeneszerzői pályája. Polkákat, mazurkákat, csárdásokat, keringőket komponált nagy sikerrel. Liszt Ferenccel a korábbi ismeretség barátsággá mélyült. Imre horpácsi kastélyában háromszor vendégeskedett Liszt, itt komponálta Jókai Mór versére A holt költő szerelme című melodrámáját, mely Petőfinek állít emléket.
Felesége, Sztáray-Szirmay Alexandra (1843-1914) gyakran játszott férjével együtt annak négykezes kompozícióit.

Széchényi Dénes (1828-1892), Imre öccse István legkedvesebb unokaöccse volt. A családi kamaramuzsikálásban szívesen vett részt. Játszott kürtön, trombitán, csákányon és citerán. Emellett nagyon tehetségesen festett, rajzolt, sok családi eseményt örökített meg, például a Rizs ünnepet, melyet minden évben a tiszteletére rendeztek meg, mivel kedvenc étele a rizs volt.
Felesége, Hoyos Mariette (1838-1926) naplóbejegyzéseinek köszönhetjük, hogy tudomásunk van Liszt Ferenccel való találkozásaikról, közös zenélésekről. Mariette gyönyörűen énekelt és zongorázott. Benedict Randhartinger, Széchényi Lajos személyi titkára Dénesnek és Mariette-nek ajánlotta A postakürt című művét, melyet kürtön Dénes, zongorán a szerző adott elő, az énekesnő Mariette volt. Imre A rózsa című dalát Dénes csákányon, Imre zongorán mutatta be, Mariette pedig énekelt.

A Széchényi-család tagjai közül Széchényi Imre volt zeneszerzőként a legismertebb. Dédunokaöccse, Széchényi Kálmán gondos kutatásának eredményeképpen mintegy 100 művének kottáját találta meg könyvtárakban, levéltárakban, gyűjteményekben. Főleg táncok, indulók, romantikus versekre írott dalok fűződnek nevéhez, továbbá 34 kétkezes és 13 négykezes zongoradarab, 3 kamarazenekari és 19 zenekari mű, melyek 4 CD-n jelentek meg 2014 óta. A zeneműveket rendszeresen közvetíti a német rádió és a Bartók rádió is. Európa több országában rendeztek Széchényi Imre műveiből hangversenyt, Budapesten a Széchenyi emlékév kapcsán 2016-ban.

Papp Éva