2017. január 12-re szólt a Meghívó a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárba Egervölgyi Dezső Széchenyi-kiállítására. A neves Széchenyi-kutató, a „legnagyobb magyar” emlékét őrző tárgyak több évtizedes gyűjtője, számtalan kiállításán tűzte ki célul, hogy a felhívja a figyelmet Széchenyi István szerteágazó, de mégis mindig a lényeget hangsúlyozó tevékenységére.
Egervölgyi Dezső szavait idézve a meghívóból:
„A tárlókban nem arany, ezüst tárgyak, hanem az utókor szülte emlékeztető képek, bélyegek, nyomatok és érmék láthatók. Nem kincsek, de az emlékezet ébren tartói.”
Hermann István köszöntőjében fontosnak tartotta, hogy a neves történelmi személyiségek emlékének ápolása ne kötődjön feltétlen évfordulókhoz. Folyamatosan jelen kell lenniük az iskolai tananyagban, társaságokban, kiállításokon. Hiszen Széchenyi személyében egy gazdag főnemes, felsőházi tag akart polgárként élni, a polgári gondolkodást az egész országban terjeszteni, példájával meggyőzni a polgárosodás ellenzőit.
Babos Tibor előadóművész olvasott fel néhány sort Széchenyitől, meghatározva a kiállítás alapgondolatát: „Az ember, akár ki mit mond, csak még se más, mint Lélek s Test s csak úgy lehet valóban boldog míg él; ha egyiknek úgy, mint a másiknak szükségei és kívánságai kielégíttetnek.” Dr. Áldozó Tamás polgármester nyitotta meg a kiállítást. Mindannyiukban él egy Széchenyi-kép tanulmányaink alapján. A tananyagot már az iskolapadban izgalmas és unalmas részre osztottuk. De még az akkori „osztályharcos” szemléletű oktatás sem tudta unalmassá tenni a reformkort, a kibontakozás lépcsőfokait, amikor a pusztulást, reménytelenséget hozó 17. század után következett egy nagy évszázad, amely nem zárult le 1800-ban, inkább felgyorsult a 19. század első felében, a reformkori törekvésekben. A permanens átalakulás vezéregyéniségei nem polgárok, hanem arisztokraták voltak: Eszterházyiak, Széchenyiek. Nem véletlen, hogy a három Eszterházy fivér magyarosan, sz-szel írta a nevét. A polgári átalakulás áthatotta az egész társadalmat, elég, ha csak az irodalmat: Arany, Petőfi, az ipart, a tudományt: Akadémia, nyelvészet említjük. Nem meglepő, hogy anyagi-szellemi-lelki továbblépésünk mai megtestesítője is a Széchenyi Terv. A polgármester úr feltette a kérdést, vajon járt-e Széchenyi Pápán? Erre vonatkozóan személyes feljegyzés nem maradt ránk, de közvetett bizonyítékok szerint katonaként minden bizonnyal járt a városban.
A kiállítás megtekintése előtt Egervölgyi Dezső felhívta a figyelmet néhány különleges vonatkozásra. Most szerepel először egyazon kiállításon Széchenyi és Baross Gábor, a vasminiszter, aki Széchenyi terveinek, elképzeléseinek megvalósítója, például a korszerű közlekedés és kereskedelem létrehozója, a fiumei kikötő kiépítője. Fontos, hogy észrevegyük, Széchenyi a gazdaság fejlesztésével, a közös munkával kapcsolódási pontokat épített ki a társadalom egyes rétegei között, ezzel adva minden embernek új, magasabb dimenziót. Támogatást, hogy szellemi, lelki önbecsülésével polgárrá válhasson.
A kiállításon didaktikai szempontból újszerű, hogy a nyolc tárlóban külön-külön tekinthető meg Széchenyi tevékenységének egy-egy területe. Az iskoláskorú látogatók számára így áttekinthetőbb egy témakör, érdeklődési körüknek megfelelően szemlélődhetnek egyik-másik tárlónál. Nagyon tömören rámutat Széchenyi István műveinek lényeglátó, mindent a haladás szolgálatába állító törekvésére a több oldalon felsorolt kulcsszó-gyűjtemény.
Amint Egervölgyi Dezső elmondta, Széchenyi munkássága annyira szerteágazó, és részben még feldolgozatlan, hogy talán húsz év sem lenne elég további feldolgozására, kutatására, emlékeinek összegyűjtésére. Bízunk benne, hogy ezen húsz év alatt számos hasonlóan színvonalas Széchenyi-kiállításban lesz részünk.
Dr. Kőváry György
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
