A Hídjelentés

A Hídjelentés (gróf Andrásy György és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti híd-egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérének) különleges alkotás mind történelmileg mind egyénileg. Ez az egyetlen Széchenyi mű, amelynek nem rendelkezem nyomtatott példányával. Történelmi jelentőségére most fogok rátérni.

A Dunát átívelő állóhíd gondolata a húszas évektől kezdve foglalkoztatta Széchenyi Istvánt. A Hídjelentés az építésre vonatkozó átfogó gyakorlati elemeket tartalmaz .
Mielőtt megálmodója politikai pályára lépett, külföldi utazásait tanulásra és tapasztalatszerzésre használta fel. Igy találta meg azt az eszményképet, amely a vállalkozás motiválója lett: A Marlow Bridge-et.

Mielőtt megtaláltam a Széchenyi minden írását tartalmazó cd-t, rengeteget keresgéltem, hogy sorrend szerint haladhassak az olvasásban. Napi szinten órákat töltöttem el azzal, hogy antikváriumokkal levelezzek, vajon a Hídjelentés megvan e, de mindig falakba ütköztem. Már azt hittem, hogy a kérdéses könyv nélkül vagyok kénytelen folytatni Széchenyi irodalmi hagyatékának tanulmányozását, mikor az egyik keresőprogram segítségével ráakadtam a cd-re. Nem sokkal később meg is kaptam egy kedves hölgytől, aki a Keleti pályaudvaron adta át nekem.
Az én öreg laptopom is képes volt lejátszani legnagyobb örömömre, hiszen a 2001-es évszámot nézve aggódtam, hogy mely követelményeknek kell megfelelnie, de nem okozott csalódást.

Érdekes megfigyelni, hogy két szerző neve van feltüntetve. Andrásy György munkája tagadhatatlan, a vállalkozásban betöltött szerepe félreérthetetlen de a tényleges író gróf Széchenyi István. A könyv tartalmazza azt a harmincnyolc kérdést, melyet a grófok intéztek Thierry Clarkhoz majd később más hozzáértőkhöz is. (Telford, Ogden, Jates stb.)

A következőkről esett szó:
- A híd helye a Dunán.
- A mechanikai problémák és megoldásaik.
- Oszlopok elhelyezése.
- A jégtorlódás kérdése.
- Függő láncok állapota és teherbírása.
- A termelés kérdése (anyag fajtája és beszerzésének mikéntje, költségek felmérése, munkabérek).
- Karbantartás illetve a tényleges munka elvégzésének időtartama.
- Egyes hidak összehasonlítása.
- A híd anyaga (kő, vas vagy fa).
- Fizetés, azaz a hídvám (példának Angliát és Amerikát hozza fel).

Clark és a mechanikusok nem adtak rá konkrét garanciát, hogy az általuk felvázolt lehetőségek mindenképpen működnek, hiszen a hibafaktorok léte nem elhanyagolható, de a felállított tervek jónak bizonyultak.

A pénz előteremtése részvényekkel történt, a Hídegylet 1832-ben alakult meg, a pénzösszegek folyósítását pedig báró Sina György vállalta. Ezen munka fontos mondanivalója volt, amit Széchenyi is hangsúlyoz, hogy összefogás által igenis létre lehet hozni nagy dolgokat.

Fellelkesültem, hogy megnézem Barabás Miklós 1864-es festményét az alapkőletételről, amelynek hivatalos dátuma: 1842. augusztus 24. Az átadásra 1849. november 20-án került sor. Haynau avatta fel. A gróf sokat mondogatott negatív víziója pedig sajnos valóra vált: Sosem ment át a hídon. Számos levél és naplóbejegyzés tanúsítja az építés és a kiviteleztetés nehézségeit. A Budát és Pestet összekötő Lánchíd nevét magáról Széchenyi Istvánról kapta, Kossuth Lajos javaslatára.