Gyűjtői gondolatok
A megismerésnek egyik fontos módszere gyűjtés, mert kifejlődik az összehasonlító képesség.
Erről szól ez a rovat.
|
|
A Széchenyiről készült szobrok sokaságával volt szerencsém találkozni.
Egész alakos álló alkotások – Nagycenk, Sopron, Budapest – látványosak és megbizsergetik az ember lelkét, amikor elhelyezi a talapzaton a tisztelet koszorúját.
tovább »
|
Széchenyinek az adóról és a kétgarasos telekdíj javaslatáról szóló hírlapi cikkeit foglalja egy kötetbe.
A cikkek az 1843/44. évi Országgyűlés idején, 1843. június 8-a és december 31-e között jelentek meg a Jelenkor c. lapban, majd rövidesen könyv alakban is napvilágot látott
tovább »
|
Mindig azt tapasztalom, hogy Széchenyi Istvánnak bármely könyvét, írását újra olvasva rendszerint új dolgokat fedezhetek fel: betegségeiről, szerelmeiről, gondolatairól. Naplóját sokadjára tanulmányozva humorérzéke tűnt fel.
tovább »
|
Széchenyi feladata lett, hogy másodelnökként megnyissa az Akadémia 1842. évi nagygyűlését. Október 24-étől írta akadémiai beszédét. November 27-én nyílt meg a Magyar Tudós Társaság 1842. évi nagygyűlése.
A beszéd első részében Széchenyi indokolja, hogy miért kellett nyelvművelő társaságot alapítani.
A beszéd politikai üzenetet is közvetített. Nem szabad erőszakosan terjeszteni nyelvünket a nemzetiségi lakosság között.
tovább »
|
A Garat című mű igazi ritkaság, ma már nehezen szerezhető be, ha pedig mégis, ára többszöröse az általam antikváriumnak fizetett összegnek. Sokáig én sem tudtam Széchenyi István 1842-ben írt munkájáról, ezért rögtön lecsaptam rá, amint értesültem róla.
tovább »
|
Új könyvvel záruló régi év. Évzáró rendezvényének keretében, széleskörű társadalmi érdeklődés mellett bemutatta új, Széchenyiről, a Széchényi családról szóló könyvét a Zirci Országzászló Alapítvány a Városházán.
Az igényes kiadvány szerzője Egervölgyi Dezső.
tovább »
|
Széchenyi István 1841-ben kiadott könyvéhez interneten keresztül jutottam hozzá. terjedelme szokatlannak tűnt, habár a Világ is hasonló oldalszámmal rendelkezik. Ahogy alkalmam nyílt rá, örömmel láttam neki az olvasásnak, a Közgazdasági- és Jogi Kiadó reprint kiadványának.
tovább »
|
Mi történne, ha valóban lehetne az időben utazni? Természetesen, mióta a tudomány létezik, azóta foglalkoztatja az emberiséget ez az érdekes téma. Habár a történelem nem szereti a „mi lenne, ha” kifejezést, mégis, most adjuk át magunkat az időutazásnak, szemléljük meg, mit tett volna hazánkért több mint kétszáz év elmúltával gróf Széchenyi István.
A cikket gondolatébresztőnek szánjuk, ki mit gondol; mi volna ma igazán Széchenyihez fogható tett?
tovább »
|
Zilahi Zoltán gyűjti, olvassa, tanulmányozza Széchenyi írott életművét, könyveit, naplóit, leveleit.
Olvasási élményeit szívesen osztja meg a Tisztelt Olvasókkal.
tovább »
|
Széchenyi István már a húszas években, naplóiban is hosszú feljegyzéseket szentelt annak, hogy megkeresse, voltaképpen mi az élet értelme, mi a boldogság titka. Vajon a vallás? Vagy a katonaságban elért rangok? Netalán egy hazáért égő kebel? Mindez együtt? Igen.
De mindezek mellett legfontosabb a boldog házasság, mely az embert tökéletesedésre tudja vezetni.
tovább »
|
Ha egy ember élete kialszik, megszűnik benne lobogni az a láng, amely tettekre ösztökélte, hogy marad meg emlékezete? Láthatjuk keze munkáját, felfedezhetjük családjában vonásait, levelei pedig kisugározzák jellemét azok számára is, kik eddig nem ismerték. A levelek régebben jóval személyesebb jellegűek voltak, mint manapság; hiszen ez a romantika korában nem reklámot, vagy bármiféle vásárlási szándékot népszerűsített, hanem a lelki és a fizikai tartalom józan ötvöződésének mértékeit találjuk meg benne, valamint hű képet annak írójáról.
tovább »
|
Gróf Széchenyi István életében sok támogatóra lelt. Mindazok, akik előmozdították munkásságát, jó ügyek mellett foglaltak állást. A közös cél fogott össze embereket, csoportokat majd végül a nemzetet. Következményként Magyarország felemelkedése elkezdődött. Ennek keretében született barátság is, amely kezdetben valóban igen bensőséges volt. Széchenyi, Wesselényi és Esterházy Mihály „erényszövetségéget” kötnek.
tovább »
|
Hetek, vagy talán annál is régebb óta készültem arra az estre, amelyen sor kerül a Széchenyi Szabad Akadémia első ülésére. Mint gyűjtő, vágytam arra, hogy szellemi tudásom házába több kincset építsek be. Úgy gondoltam, hogy a múlt megismerése minden részletében fontos, ezért várakozásokkal tele léptem be a rendezvény helyére: a Magyar Nemzeti Múzeumba.
tovább »
|
Gróf Széchenyi István nemzetünkben, magyarságunkban és lelkünkben is mély nyomott hagyott. A reform gondolatokat ő fogalmazta meg. Fontos azonban, hogy megismerkedjünk néhány olyan dologgal, melyek, magánemberként mutatják be őt, aki -Kossuth szavait idézve: "rátette kezeit a nemzet ütőerére, s megérté annak lüktetését."
tovább »
|
Ez a munka nem teljesen egyedülálló Széchenyi István írásai között. Elő-elő kerül a „Lovakrul”-ban, illetve a Világban is. A téma veleje, hogy jobb lovakat tenyésszenek, melyek miatt jobbak a versenyek, ami pedig újabb területen eszközölheti a haza dicsőségét!
tovább »
|
A Magyar Nemzeti Múzeum 2014. évi emlékpénz kibocsátási tervezetét nézegetve, örömmel találkoztam Ybl Miklós születése 200. évfordulója alkalmából kibocsátott 10000 Ft-os ezüst és 2000 Ft-os színes fém emlékpénzek képével. Forgalomba került 2014. április 3-án.
tovább »
|
Magyarországon sok szép város van, mégsem mindegyik bír kiemelt jelentőséggel. Az egykor nemesek által birtokolt területek ma is őrizik emlékeiket, de közülük kevesen vonultak be úgy a magyarság történelmébe, mint forradalmi lakóhelyek. Nagycenk ilyen hely. Ezt a jelentőséget azonban nem lázadások, felkelések vagy politikai döntések következtében nyerte, hanem valaki miatt, akit ma méltán hívunk a legnagyobb magyarnak.
tovább »
|
Gróf Széchenyi István első cikkét a dunai hajózásról 1834. augusztus huszadikán jelentette meg a Társalkodó című újság.
Írása egy cikksorozat nyitánya volt.
Nagy elődünk ezúttal is olyan témával kezdett foglalkozni, amely érdekelte a közvéleményt, valamint hasznára válhatott Magyarországnak.
tovább »
|
Az Intelmek, melyeket Széchenyi István Döblingben írt fiának, akár könyvnek is nevezhető, noha levél formájában íródott.
Általa nyerünk bepillantást a legnagyobb magyar családi életébe, gondjaiba, továbbá felfedezhetjük, hogy egy sok évvel ezelőtti kor gyermeke mennyire hasonló érzésekkel küzdött, mint a mostani generáció.
tovább »
|
Széchenyi István életszemlélete
Kalandos életút, hatalmas alkotások: ez jut eszünkbe Széchenyi Istvánról. Belső lelki élete keveseknek ismert, hiszen csak pár ember élvezte ezt a bizalmat környezetében. Akik találkoztak vele, vagy látták, mind úgy írták le, mint egy méltósággal teli, de izgatott embert. Döblingi látogatói közül Falk Miska azt is megemlíti, hogy a gróf bőbeszédű volt, azonban e mögött mindig tartalom és felkészültség állt.
Mi lappangott ebben a lélekben?
tovább »
|
|
|
További események »
|
|
A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
|
| H |
K |
SZ |
CS |
P |
SZo |
V |
|
28
|
29
|
30
|
31
|
01
|
02
|
03
|
|
04
|
05
|
06
|
07
|
08
|
09
|
10
|
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
|
|
|
|
