A legnagyobb magyar hagyatéka

hirdetés

A könyvet Buday Miklós – a Széchenyi Alapítvány elnöke – és dr. Rubovszky András – a Széchenyi Társaság főtitkára – mutatta be. Kondor Katalin – újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke – kérdéseire válaszolva fejtették ki a HITEL átírásának kiváltó okait. Gajdácsi Áron – a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója – részleteket olvasott fel a műből az est során.

Mezeiné Tomorszky Mária – a Laskai Osvát Antikvárium tulajdonosa – köszöntötte az előadókat és az érdeklődő közönséget, majd átadta a szót Kondor Katalinnak, hogy vezesse le a beszélgetést. Az újságíró elöljáróban elmondta, hogy sajnálatos módon, az oktatásban nem kerül szóba Széchenyi életműve. A HITEL sokszor megjelent 1830 óta, de a régi magyar nyelv nehezen érthető számunkra.

Buday Miklóstól megtudtuk, hogy az átdolgozás során milyen fő szempontok vezették a közreműködőket.

1. Méltatlanul alacsony a Széchenyi-ismeret. Ezen sokoldalú segítséggel lehet javítani. Most a HITEL gördülékeny olvashatóságára vállalkoztak.

2. A HITEL nyelvezete nehéz, sajátos. Ezért sok érdeklődő rövid idő alatt lemond elolvasásáról.

3.Céljuk volt, hogy a következő nemzedékek számára megkönnyítsék megértését, tartalmának befogadását. A lényeg az, hogy Széchenyi gondolatai és indítékai erőltetés nélkül érthetőek legyenek.

4. 2014-ben a Széchenyi Alapítvány javaslata alapján gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka hungarikummá vált. Ez feladatokat is ró a hungarikum kezelőjére, ezért elérkezettnek látták az időt, hogy a régen dédelgetett tervet valóra váltsák.

A beszélgetés során felvetődött az a gondolat, hogy a „hitel” szó furcsa érzeteket kelt a mai kor emberében. Gondoljunk csak a devizahitelek áldozataira, mert az ő esetükben nem Széchenyi elgondolása szerint működött a hitelezés. Rubovszky András válaszában kitért arra, hogy a hitelnyújtás során az adott szó becsületében hinni kell. A bizalom legyen a hitel folyósításának az alapja. Idézte Széchenyi gondolatát ezzel kapcsolatban, amelyet reform-gondolatait összefoglaló munkájában leírt:”Hinni és hihetni egymásnak”. Másrészt csodálatos a magyar nyelv logikus felépítése, mivel ez a kifejezés a „hit” szóból származik.

A továbbiakban Buday Miklós elmondta, hogy nem tervezik újabb Széchenyi művek átültetését mai magyar nyelvre. Fontosabbnak ítélik a fordítások elkészítését és átfogó, tudományos igényű kutatások elvégzését Széchenyi életművével kapcsolatban, amelynek feldolgozottsága korántsem teljes. A kutatók az életmű fehér foltjainak feltárására törekednek, mert ez a munka évtizedeken keresztül elmaradt.

Rubovszky András a szellemi hagyaték ápolását tekinti a Széchenyi Társaság fő feladatának. Az átírt szöveg hitelességével kapcsolatban elmondta, hogy könnyen összevethető az eredetivel, mert minden alcím szerepel az 1830-as kiadásból, még azok is, amelyek a mai olvasó számára már nem egyértelműek, és ezért át kellett fogalmazni őket.
Nagyszerű, olvasóbarát könyv született, mintha egy izgalmas regényt olvasnánk.

A könyvbemutató végén hozzászólások és kérdések hangzottak el. Az egyik válasz során képet kaphattunk a Széchenyi Alapítvány munkájáról. Létrehozták a Diákok Széchenyi-díja kitüntető elismerést, amelyet minden, Széchenyi István nevét viselő középiskola egy tanulójának adományoznak évente. A HITEL megjelentetése mai magyar nyelven, valamint a Széchenyi hagyaték ápolása is tevékenységük része.Előadásokat szerveznek, kiadványokat gondoznak, pályázatot hirdetnek, fáradhatatlanul törekednek arra, hogy minden honfitársunk megismerhesse a legnagyobb magyar életművét. Véleményt nyilvánítanak gazdasági kérdésekben.

Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulóját ünnepeljük az idén, ez alkalomból 2016-ot Széchenyi-emlékévnek nyilvánították. Gondolatai, tevékenysége, szellemi öröksége példaértékű lehet minden magyar számára. A szerkesztők mindazoknak ajánlják a HITEL új kiadását, akiket érdekel Széchenyi-világa, és szeretnék megérteni mondanivalóját. Az értelmiség olvasmánya lehet ez a könyv. Széchenyi nem csak a XIX. század-, hanem a ma emberéhez is szólt, mindazokhoz, akik segíteni akarnak magukon, akik jobban szeretnék végezni feladataikat, mert Virág Benedek szavai szerint, amit Széchenyi is gyakran idézett tudjuk: „Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen.”

 Szabó Lászlóné 

A fotókat Szabó László készítette