Az okos Széchenyi címmel 2016. május 5-én a Széchenyi Alapítvány elnöke tartott előadást Hódmezővásárhelyen. Az előadással kapcsolatos gondolatait dr. Rigó Mihály leírta - lásd a kapcsolódó cikket -, és ezekre reagál most Egervölgyi Dezső.
hirdetés
A Hitel az értelmiség könyve. Igen és a nemzetben gondolkozók könyve. Úgy, mint a Biblia a hívőké. De, hogy a Hitel betöltse a szerepét, ismerni kell Széchenyit és könyveit. De azt csak olvasva tudjuk megszerezni, és meggyőződni a Széchenyi-féle gondolkozás mélységéről. Ne más műveit olvasva vonjunk le következtetéseket. Csak széles látókörű, összefüggésekben gondolkozni tudó, jól felkészült fiatal tud jól választani. De ha szorult bele egy pici magyarságtudat, akkor szükséges, hogy ismerje Széchenyit a könnyebb eligazodás végett. (A szakvéleményről annyit: a Duna elterelésekor a környezetkárosító hatásvizsgálatnál, két független bizottság, kétféle eredményt produkált.) A kutatási eredmények publikálása már régóta angolul történik, ez bevett gyakorlat. Meg kell írni a dolgozatot magyar nyelven, leközölni egy magas színvonalat képviselő magyar nyelvű folyóiratban, majd lefordítani angolra és elküldeni az illetékes helyre, hogy a tudományos világ is megismerje. Persze ehhez alkotni kell magyar szavakat, tudatosítani a szótárak segítségével, amihez sok pénz kell, de a védekező mechanizmusunk már csengetett. Nem Széchenyi lenne az első, akit a magyarok(?) kikezdtek. Már Zrínyi Áfiumára rászálltak. De ezek pitiáner nyomoroncok, akik képtelenek önálló művet alkotni, és csak a rosszindulatú "magasabbrendűség" beszél belőlük. No meg a tudálékosság. Széchenyi bejárta a művelt világot kelettől, nyugatig. Mindenhol megállt, megnézte ami érdekelte, mert talán itthon is alkalmazható. Azért csináltatott üveges hintót, hogy olvashasson a hosszú utak alatt. „Megvettem a birkatenyésztésről az új könyvet, de nem lettem okosabb, mert mindent tudtam már”. Írja a Naplóba. Minden gondolat új gondolatot szülhet. Két jó gondolat a harmadiknak szülője. Az akadémia gondolatát nem csak Vedres pedzette, mások is. A folyószabályozást, nyugati útjai során szerzett tapasztalatok érlelték megoldássá. és a belső kereskedelem, hogy lehessen szállítani a megtermelt árut. Al-Duna: utat nyitni a világkereskedelembe. Pénzügyi ismeretek az angol mintára. Alkotmány, gépek, lóverseny. A plágium felvetése annyira abszurd, hogy csak az vádolhatná Széchenyit ezzel, aki nem ismeri életét, műveit, Naplóját, beszédeit, cikkeit stb. és egy rosszindulatú bérenc és nem magyar! Ne fessük az ördögöt a falra. Széchenyi megírja a Lovakrul c. munkáját. Kiváló szakkönyv, nagy ismeretanyaggal, de igazán visszhangtalan marad, pedig a haszonszerzésről szólt. A Hitel részben folytatása az előbbi munkának, embernevelés, pénzügyi ismeretterjesztés. Mindkettő fontos, a reformálódó Magyarországnak. Noha a gyanútlan olvasó csak a pénzügyek hitelére gondol és nem az ember-ember közötti erkölcsi hitelre. Minden fejezet záró mondata a Hitel szükségességére utal. De mintha a pénzügyi hitel másodlagos szerepet kapott volna a műben. Széchenyi minden alakalommal figyelmeztet a felelőtlen pénzügyi akciókra, mert a tudatlanságot kihasználja a kapzsiság. A termőföldről. Országgyűlési beszéd: 1848-49. december 9. „…ha az ősiség eltöröltetik s a nemzetiség megóvására egyéb intézkedések nem tétetnek, ezen eladósodott ország idegen kezekbe kerül, s ha aztán felvirágzik is, nem lesz többé magyar.” Szentkorona témájához: ajánlom olvasásra: Zétényi Zsolt: A Szentkorona-eszme mai értelme. – Püski-Budapest, 1997. Ezen gondolatok jutottak eszembe írása olvastán. Ha néha tévedtem is, nem szándékosa. Egervölgyi Dezső
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|