Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár véleményezte gróf Széchenyi István: Hitel mai magyar nyelven című művét. www.balazsgeza.hu/?page_id=2
A Széchenyi Alapítvány arra vállalkozott, hogy közelebb hozza Széchenyit a mai olvasóhoz: könnyítettek az eredeti szövegen, és úgy adták ki a Hitelt.
hirdetés
A szöveg tényleg olvashatóbb lett, tehát érdemes ezt olvasnia annak, akit korábban elriasztott Széchenyi rendkívül művelt, ám terjengős és kissé túlbonyolított stílusa. Persze nem módosítottak annyit, hogy ne ismernénk rá a 19. század első felének nyelvezetére. A Hitel kapcsán három dolog ragad meg különösen: 1) a magyarság tipikus problémáit (jellemzőit) hallatlanul pontosan elemző értelmiségi, 2) a közösségért tenni akaró, adott esetben önfeláldozást is vállaló személyiség, 3) a cselekvő, hasznos boldog életre vonatkozó tanácsa. Széchenyi jól látja a magyarok pesszimizmusát, panaszkultúráját, ami eleve lehetetlenné teszi (azóta is) a cselekvést: mohácsi vész és panaszkultúra: „nem halljuk-e mindenki szájából a panaszt?” – „A magyar nem bírja magát oly jól, mint körülményei engednék” – „Miért nem értjük egymást? Mert ki-ki külön-külön időkört tűz ki magának.”
Boldogság: „Csak az az igazán bölcs hazafi, aki lehetőt kíván – jól tudván, hogy az ember gyenge léte miatt se felette boldog, se határtalanul boldogtalan nem lehet -, és középúton jár”. Cselekvő hazafiság: “mindenkinek, aki a nemzet tagja, legeslegfőbb kötelessége, hogy annak előmenetelét és javát… előmozdítani törekedjen”. Különösen megfogott, napjaink tipikus magatartásformáját, megmondást, véleménymondást ismerve: „Hibát találni vajmi könnyű, s azt mindenki tud, de jobbat előállítani bizony nehéz.” A Hitel gazdasági javaslatait nem idézem: takarékosság, befektetés, „gondolkodva gazdálkodni” (163). Programjának felsorolása, amelyet véghez is vitt: jobb utak, műveltebb mezők, szebb vidék, serényebb kereskedés, jobb közlekedés, vígabb falvak, tisztább városok, jobb vendégfogadók, nagyobb kultúra, többoldalú tudomány, vendégszeretet, nemesebb patriotizmus (311).
Széchenyi szállóigéi régóta köztünk, így bennem is élnek: „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében!” (34) – „Az ország nem egyesek és néhány magányosak hasznán, hanem az egész gazdaság virágzásán alapulhat.” (147) – „Minden országlás filozófiája a legnagyobb rész boldogsága” (277). És a hitel: nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem bizalom és hit. Nem bízunk másokban, magunkban, és nem hiszünk abban, hogy érdemes cselekedni. Vagyis kell a HITEL. Kevesebb véleményt, kritikát, több önkritikát, nagyobb összefogást és önfeláldozást. Ezt javasolja Széchenyi. Legközelebb majd a Hitelben foglalt nyelvi programról is írok, vagy arról, hogy Berzsenyinek milyen óriási hatása volt Széchenyire (több helyen jön elő Berzsenyi egy-egy sora idézetként vagy csak úgy idézet nélkül).
(Logod Bt., Budapest, 2016. 399 old.)
Balázs Géza balazs.geza@gmail.com
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|