A 165 éve elhunyt gróf Széchenyi István

„A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hiábavaló emlékezésekkel, de bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hű egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gondolják: Magyarország – volt – én azt szeretem hinni: lesz!”

Széchenyi István: A Hitel befejező gondolatai.

Kedves emlékezők, barátaim!


A Hitel 195 éve, 1830-ban jelent meg. Széchenyi reformprogramja azért volt rendkívül hatásos és látványos, mert alapításaival, sikeres vállalkozásaival, alkotásaival a gyakorlati életben is igazolta programjának megvalósíthatóságát és kiválóságát. A reformkor ellenzéki politikusai Széchenyi műveinek elolvasása révén készültek fel közéleti pályájukra és annak alapján vázolták fel, saját önálló elképzeléseiket. Olyan terv van a Hitelben felvázolva, mely segítségével Magyarország felzárkózhat a fejlettebb nyugat-európai országokhoz.

A magyar történelem viharos évszázadai valóban viharosak voltak, de minden évszázadot minden nyomorúság ellenére túlélt. Mindig feltűnt egy csillag az égbolton és vezette, majd megszabta a haladás irányát a nemzetnek.

A hazaszeretetet mélyen magában hordozza az ember. Táplálkozik a magyar irodalomból, zenéből, tudományból, művészetből, a történelem nagyjainak ránk hagyományozott tevékenységeiből, a sámán dobok hangjából a gregorián éneken át a szertartások misztikumából, a hegyek, völgyek, folyók, alföldek színkavalkádjából, a kék égből és a levegőből.

De ezek az évszázadonként feltűnő csillagok, személyiségek, különböző egyéniségek voltak, hiszen egy-egy évszázad választotta el őket egymástól, de kinyújtott kezük összeért, gondolataik hidat képeztek az évszázadok között, és így az idő távlatából nézve is elevenek, mert „kortársak”.
Kortársak, mert magyarságban, nemzetben, hazában gondolkoznak, rá áldozzák életüket, szellemükkel irányt mutattak és mutatnak most is, mert az idő nem fogott rajtuk. De volt egy személy, aki nem kortárs, de aranybetűkkel írta be nevét a történelem nagy könyvébe.

Ezen személy Hunyadi János, aki 1456-ban olyan tettet hajtott végre melynek emlékezetére II. Calliktus pápa elrendelte a déli harangszót az egész világon, mert tevékenységével megmentette a török pusztítástól az egész keresztény világot.
A XVII. század küldöttje gróf Zrínyi Miklós, Széchenyi előtt a legnagyobb magyar.
Idegen segítség nélkül akarta felszabadítani az országot. Irodalommal foglalkozott, a törökkel háborúzott, várat épített és minden gondolata a nemzeti összefogás a török ellen.
A magyar hazaszeretet legnagyszerűbb hőskölteményének, Az török áfium ellen való orvosság és a Szigeti veszedelem írója.
E pár sor mutatja egyéniségének nagyságát: Az országgyűlésről távozó református és evangélikus képviselőktől a következő szavakkal búcsúzik:
„Én más valláson vagyok, de kegyelmetek szabadsága az én szabadságom, a kegyelmeteken ejtett sérelem az én sérelmem. Volna bár százezer pápista mellett százezer Lutheránus és százezer kálvinista a vitéz fejedelemnek: Ők megmentenék a hazát.

1825-ben megindul a magyar nemzeti reform mozgalom. Széchenyi a mozgalom indulásakor már komoly tevékenységet folytat. Beutazza a művelt nyugati országokat, részt vesz az országgyűlés munkájában, 1825. november 3.-án egy évi jövedelmét ajánlja föl a későbbi Magyar Tudományos Akadémia alapítására. Részt vesz a Kaszinó, Lóverseny, Tisza-szabályozás, Al-Duna munkáiban Közlekedés Lánchíd, Nemzeti színház, selyemhernyó tenyésztés, hajózás, gőzmalom, sportegyesületek és sok más tevékenységben.
1826-ban az Udvari Haditanács felmenti a katonai szolgálat alól. Ezen időtől kezdve minden tevékenységével a nemzetet szolgálja.
1828-ban megjelenik a Lovakrul című könyve, mely előzetese az 1830-ban megjelent Hitel című munkájának. A Hitel a nemzeti felemelkedés tankönyve, pontosabban a „Rendszerváltás” kézikönyve.

Minden nemzedéknek meg kell ismerni, tanulni nemzeti kultúránkat, történelmünket, megismerni történelmünk nagyjait: Pázmány, Rákóczi, Kossuth, Deák, Eötvös, Vörösmarty, Erkel, Liszt, Arany, Petőfi, Madách, Kodály, Bartók, Prohászka, Mindszenty, Ravasz László, Fekete István és másokat, és 1848-49 jelentőségét.

De az ifjúságnak meg kell mozdulni, hogy a hazaszeretet szent tüze megérintse szellemüket. Mert hiába írtak és cselekedtek hívő lélekkel nagyjaink, ha nem csírázik ki lelkükben egy-egy elveszett búzaszem, amiből a kenyér és a szabadság születik. De ez csak akkor történhet meg, ha megismeri, megszereti a múltat és megérti, hogy a folytatás alapja a múlt, és akkor lesz mit folytatni a következő generációnak.

Itt a pillanat, hogy komolyan vegyük Széchenyit, megértsük szelleméből kiáradó javaslatait, mert nyugat- Európa elvesztette hitét és nemzettudatát.
Nekünk komolyan kell venni a kereszténységet, a nemzet fogalmát, a családot, a szülőföldet, azt a történelmi múltat, ami magyarrá tett bennünket. Azt a múltat mely által szülőföldünkké válhatott a Kárpát-medence.

A kívülről jövő támadás óriási, a belső ellenség sem kisebb. Számunkra a menekülés útja az összefogás. Megérteni, hogy a mostani kormány mindent megtesz érettünk. Itt csak a bizalom lehet mindennek az alapja.

Európa nem áll mellénk, nem is állt soha, akkor sem, amikor a töröktől védtük a nyugatot és most sem számíthatunk rá. Kiszolgáltatottságunk oly nagy, hogy csak a nemzeti egymásra találás lehet a mentségünk.

Visszatekintve Európa XXI. századának első két évtizedére, csak szörnyűségekkel találkozik az ember. Ég a párizsi Notre-Dame, a németek Marx szobrot állítanak. Nem elég a szellemi pandémia a korona vírus is járványként uralkodik. Keresztény ellenesség uralta el a világot és szembe megy a természettel az evolúcióval a normalitással.

Védekeznünk szükséges, mert a világ megőrült. És mi történik az új század elején? LMBTQ-s aktivisták megtámadják a 3-5 éves korosztályt, hogy szétrombolják emberi mivoltukat. Ez szándékos nemzetgyilkolás.

A Teremtő legyen hozzánk irgalmas.


Zirc, 2025. április 8.

Egervölgyi Dezső