|
2017-01-16 15:40
Sina Simon, a nagyon magyar görög
|
D. Horváth Gábor, 2017. január 16-án az MNO portálon jelentette meg a BBC magyar hetilapjának decemberi számában a Nyáry Krisztián által írt a dúsgazdag macedóniai görög Sina-családról szóló cikkét.
A Sina-család tagjai közül többen is a legnagyobb magyar hazafiak sorába tartoznak, illetve kellene tartozniuk.
A cikk hiánypótló.
Báró Sina Simon, Barabás Miklós festménye
Sina György bankár (1783–1856) Széchenyi István barátjaként olyannyira szívügyének tekintette a magyar gazdaság fejlődését, hogy egyik motorjává vált. A Duna Gőzhajózási Társaságnak ő is megalapítója volt. A cég ötven gőzhajója járt Bécsből és Pest-Budáról a Fekete-tengeren át a török kikötőkig. Részt vett a Tisza szabályozásában, a Duna–Tisza-csatorna és a budai hengermalom építésében, a magyar vasúthálózat kiépítésében. Széchenyivel együtt kiállt a Lánchíd megépítése mellett, s az ehhez szükséges költségek előteremtésére más bankárokat is rávett. Az 1839-es dunai árvíz után hatalmas összegeket költött az árvízkárosultak megsegítésére.
Fia, Sina Simon (1810–1876) még inkább kötődött a magyarokhoz. Gyorsan nyújtott segítséget árvizek és más természeti katasztrófák idején, de hosszabb távú folyamatokban is részt vett. Szőlészeti és kertészeti szakiskolát hozott létre, alapítója volt a Magyar Gazdasági Egyesületnek, az ő pénzéből jelentek meg a kor legfontosabb folyóiratai, a Gazdasági Lapok és a Budapesti Szemle. A Nemzeti Színház, a Képzőművészeti Főiskola és a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb támogatója volt, és mindenkinél nagyobb összeget ajánlott föl a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésére. Bár görögként ortodox keresztény vallású volt, óriási összeggel járult hozzá a Szent István-bazilika építési munkálataihoz. A család Gödöllőn megvásárolta és felújította a Grassalkovich-kastélyt – erről a kastély ismertetőjében egy szó sincs –, Simon azután a mellette lévő, a magyar királyok arcképcsarnokát bemutató pavilont is felújíttatta, a tönkrement képeket restauráltatta, s a legnevesebb magyar képzőművészek egyik legfőbb mecénásává vált. Újjáépíttette a helyi templomot és iskolákat, feleségével együtt alapítványt hozott létre a szegény gödöllői gyerekeknek, mindezekről azonban a város honlapján nem lelhető föl semmi.
A teljes cikk az MNO portálon olvasható>>
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 16.
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
|
További események »
|
|
A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
|
| H |
K |
SZ |
CS |
P |
SZo |
V |
|
02
|
03
|
04
|
05
|
06
|
07
|
08
|
|
09
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
31
|
01
|
02
|
03
|
04
|
|
|
|
|
