A Hitel 1830 januárjában jelent meg, amelyben Széchenyi a gondolatait a magyaroknak, magyarul fogalmazta meg úgy, mint ahogy az első könyvét a Lovakrul-t, és a legtöbb könyvét is. Tartalma szerint a reformkor programadó műve, de megfogalmazható ez ma úgy is, mint a társadalmi változás technológiájának megvalósíthatósági tanulmánya.

A Hitel nyelvezete sajátos, izgalmas, tanulmányozandó kortörténeti dokumentum. Szövege nehézkes, soknyelvű, régies. Megállapítható, hogy a mai olvasó számára nehézséget jelent a Hitel tartalmának megértése. Ezért sok érdeklődő rövid idő alatt lemond a Hitel elolvasásról.

Volt olyan magyar bankár a 80-as évek elején például, akitől előadást kértünk a Hitelről, amit csak nagyon nehezen vállalt el, mondván, hogy még nem olvasta. Végül remek előadást tartott és sajnálatát fejezte ki, hogy nem tíz évvel ezelőtt kértük fel, mert akkor magának sokévi munkát megtakarított volna. Szinte általános tapasztalat, hogy azok, akiknek valamilyen okból nem „kötelező” elolvasni a Hitelt, azok lemondanak Széchenyi fő művének elolvasásáról.

Ez a probléma nem új keletű. A Hitelnek különböző korokban több átírása, korszerű kivonata jelent meg. Ezek azonban nem voltak mélyrehatóak, nem is váltak jobban érthetővé, népszerűvé. Így általában az, aki ma a mű után érdeklődik a nagy példányszámban kiadott eredeti Hitel reprint kiadását tudja kézbe venni.
2014-ben a Széchenyi Alapítvány javaslata alapján gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka hungarikummá vált. De micsoda hungarikum az, amit az olvashatatlansága miatt nem lehet az unokáinknak, mint kötelező olvasmányt a kezébe adni?

A fentiekből adódik a feladat. Célunk, hogy a mai magyar nyelvre való átírással megkönnyítsük a Hitel megértést, és ezáltal lerövidítsük az érdeklődők számára a Széchenyi-gondolatok kamatoztatását.

Művek átírására nagyon sok példa van, akár a szépirodalomban, színházi-, vagy a zenei világban, vagy akár a Biblia vonatkozásában is. Manapság korszerű változatok szükségesek. Olyan feladatnak tekintjük az átírást, mint egy bonyolult rendszer leprogramozását. Egyszer el kell végezni, és utána egyszerűbbé válik a kezelés, jelen esetben a mű megértése.

A Hitel mai magyar nyelvre átírt változatát úgy kell tekinteni, mint egy kiadványcsalád részét, amelyben megtalálható az eredeti, a kritikai kiadás, és a különböző korokban kiadott szövegváltozatok is. A mienk a XXI. századi változat. Ennek a változatnak egyrészről az az értelme, hogy a ma emberének – gördülékeny olvashatósága mellett a megértés előtti akadályokat lebontva – megkönnyítsük Széchenyi gondolatainak befogadását, illetve ezek belsővé válását. Másrészről az átírásnak alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a Hitel idegen nyelvekre könnyebben és egyértelműen lefordíthatóvá váljon.

Az átírás alapjául az eredeti mű, valamint a kritikai kiadása (Fontes 2. köt. Hitel, a Taglalat és a Hitellel foglalkozó kisebb iratok. Dr. ifj. Iványi-Grünwald Béla, szerk., bev. Atheneum Nyomda 1930. 737 p.) szolgáltak. A Hitel nem nyelvemlék, így „nem szentségtörés” a mű szövegének korszerűsítése. Akiket az eredeti mű érdekel azok számára a forrásművek rendelkezésre állnak. Akik pedig könnyebb erővel akarják megismerni Széchenyi gondolatait, azok számára készült ez a kötet.

Az átírás előtt meghatározott elvekből kiindulva törekedtünk a mai kornak is megfelelő szóhasználat szerint átalakítani a mondatokat. Az átírás során két fő célt követtünk. Egyrészről fontos, hogy gördülékenyen olvasható és könnyen befogadható (akadálymentesített) szövegváltozat álljon rendelkezésére, s egyben hűen adja vissza Széchenyi gondolatait. Másrészről az is célunk volt, hogy minél kevesebb változtatással teljesítsük e feladatot és az átírásból is érzékelhető legyen, hogy nem mai szerzőt olvasunk, és lehetőségek szerint az eredeti műben lévő „ízek” is megmaradjanak.

A 2016-os évben emlékezünk gróf Széchenyi István 225-ik születési évfordulójára. A Széchenyi-ismeret növelését szolgáló kiadványok köre bővül most a Hitel mai magyar nyelvű kötetével. Széchenyi bölcsességére manapság igen nagy szükség van. Ha egy mondatban kell összefoglalni azt, hogy miért is fontos Széchenyi gondolatait befogadni, akkor az a tapasztalat, hogy a Széchenyi-ismeret birtokában jobb döntéseket tudunk hozni egyénileg és közösségi szinten egyaránt. A legkisebb döntésünknek is lényegi szerepe lehet a jövőnkben. Széchenyi így ír a Hitelben (az átírt változatunk szerint): „…a vizsgálatok folyamatában […] az a mag, mely oly nagy fa növését okozta midőn az akadályokat elhárítja, a ködöt eloszlatja, úgy fogja a vizsgáló tapasztalni: hogy többnyire a nagy következményeknek legeslegelső oka csekélységnek látszó dolog.”

A mű megértést szolgálja az is, hogy jegyzetekkel láttuk el a Hitel szövegét, valamint a függelékben közöljük dr. Horváth Attilától a Hitel megjelenése idején a meghatározó jogintézményekről szóló, valamint Spira Györgytől Széchenyi hitelviszonyait bemutató tanulmányt.

Munkánk összetettségét, a mondatról mondatra jelentkező akadályokat és küzdelmeinket részletezni nem szükséges itt. Ha amit vállaltunk egyszerű feladat lett volna, akkor azt – különös tekintettel a mű jelentőségére – a kiadásától számított 186 év alatt bizonyára korábban is elvégezték volna.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik igényt támasztottak, biztattak, felkarolták tervünket, és személyes munkájukkal segítették e kiadvány megjelenését. Elsősorban szerkesztőtársaimnak, Dudás Mártának, akinek a szövegek mai magyar nyelvre való átírásának oroszlánrészét köszönhetjük, dr. Horváth Attilának, aki, összeállította a jegyzetapparátust és bemutatta a függelékben lévő jogi hátteret. Köszönettel tartozom dr. Velkey Ferencnek, aki fontos tanácsokkal segítette egyes Széchenyi-gondolatok helyes értelmezését, Kovács Annának, aki elsősorban a gördülékeny olvasás szempontjaira és a hosszú mondatok helyes darabolására ügyelt. Közvetlenül segítették munkánkat dr. Rigó Mihály, Egervölgyi Dezső és dr. Hajtó Ödön akik több fontos észrevételt tettek az átírás folyamán. A Hitel mai magyar nyelvű kiadása nem jöhetett volna létre a Nemzeti Együttműködési Alap, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatása nélkül. Mindenkinek hálásan köszönjük a közreműködést.

Bízunk abban, hogy a Tisztelt Olvasót is lelkesíteni fogja a mű elolvasása.

Bízunk abban, hogy az átírással reneszánszát élheti gróf Széchenyi István fő műve a Hitel!

A Hitel mai magyar nyelven itt rendelhető meg.

Budapest, 2016. február




Buday Miklós
a Széchenyi Alapítvány elnöke