A Havi Magyar Fórum 2014. augusztusi számában figyelemre méltó tanulmány jelent meg dr. Sebestény Sándortól. Témája: „Gróf Széchenyi István a honvédség büntetőjogi fegyelmezéséről 1848-ban”
A nemzeti őrseregről szóló 1848: XXIL törvény 31§-a kimondta, hogy a sereg tagjai, testi büntetéssel nem fenyítethetnek. De mi legyen az álláspont a többi fegyveres erőnél? A magyar képviselőházban 1848. augusztus 16-án kezdődött a katonaállítási törvény általános vitája.
A vita során összecsaptak az érvek: Mészáros Lázár hadügyminiszter korrekten elutasította a radikálisoknak az indítványát, hogy az elsőként kiállításra kerülő 44 ezer újoncokat kizárólag honvédzászlóaljak alakítására használják fel, és ne a cs. és kir. hadseregbe kerüljenek besorozásra. Végül az a többségi álláspont győzött, hogy először a sorezredek 3. zászlóaljait kell kiegészíteni újoncokkal, és a fennmaradó létszámból alakítsanak új honvédzászlóaljakat. A képviselőház augusztus 19-i ülésén Mészáros hadügyminiszter is elfogadta e módosítást, így került megszavazásra 1848. augusztus 21-én 226:117 arányban. Ez előrelépést jelentett az önálló magyar honvédség megteremtésének útján, de további kérdések vártak még tisztázásra. A vitában a botbüntetés alkalmazásának fenntartása váltott ki különösen nem kívánatos szenvedélyeket. Széchenyi Istvánt e vita úgy mutatta be, mint aki igen gyakorlatias, racionális gondoskodású. Határozott álláspontja mögött azonban sok tépelődés rejlett, s amikor 1848. szeptember 4-én a képviselőházban Kossuth Lajos bejelentette, a nemzet az ellenforradalmi támadásokkal szemben az önvédelem eszközeit "nem a törvényből, hanem a haza veszélyéből fogj a meríteni", Széchenyi egészségi állapotában hirtelen zuhanásszerű romlás következett be: 1848. szeptember 5-én sikertelen öngyilkossági kísérlete után háziorvosa kíséretében elindult előfogatos hintóján a döblingi elmegyógyintézetbe. A vitáról és Széchenyi álláspontjáról dr. Sebestény Sándor tanulmánya itt olvasható>> Figyelemre méltó a cikket záró Mindszenty Gedeon: Széchenyi halálára című költemény (1860) is.
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|