Dr. Körmendy Kinga ajánlása

Ajánlás Széchenyi István írott életművének a Magyar Értéktárba való felvételére

Az Akadémia alapításának századik évfordulóján az országgyűlés az 1925. évi 45. tc.-el törvénybe iktatta Széchenyi István gróf nevének el nem múlható emlékezetét, melyet alkotásainak nagy sora hirdet.
Széchenyi alkotásai mindennapjaink részei. Csak az ünnepi megemlékezések idejéig tudatosul bennünk, hogy jelenkori életünkben is ugyanabban a funkcióban működnek, mint létrehozásuk idején. A kortárs és politikai ellenfél Kossuth Lajos Széchenyi hatásának titkát abban látta, hogy „Gróf Széchenyit a kor szükségeinek hatalma alkalmas percben ragadta meg. Ő korának nyelvévé lőn, ő a nemzet jobbjai gondolatának szavakat adott.”
A gondolatoknak adott szavak, az írott életmű lehetőséget ad arra, hogy Széchenyi politikai, gazdasági tevékenységét megvalósulásuk folyamatában láthassuk. A gondolat születésétől a fogalmazványokban való alakulástól az objektív megítélés alá tartozó megvalósításig.

Olyan vállalkozásokat kívánt létrehozni, és ezek megvalósulását támogatni szóban, írásban, gyakorlati közreműködéssel, amelyek az országot nemcsak gazdaságilag, a társadalom vagy a művelődés terén viszik előre, hanem végső fokon politikai pozícióban is. A vállalkozások ilyen irányú sikerének pedig a kulcsa, hogy helyesen mérjük fel a saját helyzetünket.

A jelen-, és utókori magyar nemzet számára ezért lenne nagyon fontos, hogy Széchenyinek ne csak emlékezete éljen „minden jobb magyar lelkében”, hanem írásaiból ismerje azokat szempontokat, érveket, amelyek egy-egy alkotásának megvalósításához vezettek. Értse meg Széchenyi milyen meggondolás alapján döntött az adott cselekvési mód mellett. Ez a Széchenyivel való együtt gondolkodás hozzásegít saját korunk helyesebb megítéléséhez, cselekvéseink irányának kiválasztásához.

Jókai Mór, a Vasárnapi Újság 1860. ápr. 15-i számában fogalmazta meg utókor számára Széchenyi írott életművének és gyakorlati tevékenységének elsődleges indítékát: „… De a gyászon kívül… egy nagy örökséget is hagyott számunkra… azt a dicső példát: hogyan kell a hazát szeretni?”
A példa – magatartásforma. Ez pedig az írott életműből tudatosul. Ezért tartom fontosnak, hogy a Magyar Értéktárba bekerüljön Széchenyi István írott életműve.

Dr. Körmendy Kinga 2012-ben megkapta a Széchenyi Társaság Díját. Munkássága, laudációja  itt olvasható.

Kedves Széchenyi-tisztelő Barátunk!


Kérjük, hogy írjon és postázzon egy pármondatos levelet, hogy különösen miért tartja indokoltnak Széchenyi István szellemi hagyatékának felvételét a Magyar Értéktárba, s hogy onnan emeljék a hungarikumok közé. (Szükséges adatok: dátum, név, titulus(ok) anyja neve, lakcím, email cím, aláírás).

(Postacím: Széchenyi Alapítvány 1535 Budapest, Pf.: 792.)

Egyben kérem, hogy egyetértő támogatását ne csak postán, hanem emailben is (Word formátummal) küldje el a szechenyialap@logod.hu email címre, a közzététel érdekében.
Minden támogató levél segíti ügyünket, ezért csatolni fogjuk a beadványunkhoz, illetve – engedelmével – a támogató levelét közzé tesszük a Széchenyi Fórum.hu portálon.