Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2013-04-01 14:08

Nagy öröm nekem

|
Nagy öröm nekem, hogy ilyen sokan tisztelik a legnagyobb magyar életét, tevékenységeit. Én személyesen tekintem Őt példaképnek, ezt pedig hétköznapjaimban is gyakorlattá teszem, mind a szellemi, mind a fizikai munka terén, és igyekszem megélni a gróf tanításait.

Tisztelt Szerkesztőség!

Pár éve gyűjtőmunkába kezdtem, hogy a Széchenyi-életmű írott változatának teljes dokumentációját megszerezzem. Mára alig pár mű van, amihez még nem jutottam hozzá.

Volt szerencsém személyesen találkozni Buday Miklós úrral is, akit őszintén tisztelek. Habár nincs rá képesítésem, mégis lehetőséget szeretnék kérni, hogy a civil életben megszerzett empirikus szellemi, lelki és fizikai tudást a Széchenyi-életmű szolgálatának gyarapítása érdekében hasznosíthassam. Pest megyében élek, mintegy harminc kilométerre a fővárostól. Huszonhét éves vagyok, van egy saját alapítású karitatív szolgálatom. Irodalmi területen is kifejezem magam, második könyvem írom, és eddig 586 verset írtam az elmúlt években. Egyedülálló, keresztény értékeket valló, konzervatív erkölcsi felfogású fiatal vagyok. Köszönöm türelmét!

 

Tisztelettel:

 

Zilahi Zoltán
 
Önkéntesség címmel érkezett szerkesztőségünkbe a fenti írás. Köszönjük az önkéntesmunka felajánlást, amire szüksége van a Széchenyi-tisztelők közösségének, és igénybe fogunk venni. Kérjük, kísérje figyelemmel az önkéntes rovatban megjelenő igényeket, és ha ott olyan igénnyel találkozik, kérjük jelentkezzen. Akár tehettük volna ezt az írást a "Gyűjtő" Kollégium cikkei, vagy a Széchenyi Alapítvány "Önkéntes" rovatába is. Tekintettel arra, hogy nagyon fontosnak tartjuk az önképzést és örömmel értesültünk a gyűjtő munkáról, különösen az írott életmű - melyek a legtisztább források - összegyűjtéséről, tanulmányozásáról, befogadásáról úgy döntöttünk, hogy önálló gondolatként tesszük közzé Zilahi Zoltán írását.(szerk.)
 
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

Zoli 2013-10-12 19:06:53


Ma kiemelten fontos gróf Széchenyi István műveiben lefektetett elveket átültetni a jelen korszakba. Első írásaitól az utolsókig a javítás, az újítás és a jobbítás kerül középpontba. A Lovakrul című mű úttörő volt az addig álmokba temetkezett magyarságnak. " Elég nekünk a régi, a középszerű, minden jó ahogy van "
Ezek a mondatok azok, melyek nyilvánvalóvá tették hol is lappang elődeink legnagyobb hibája: A közömbösségben. A Lovakrul nem véletlen keltett ekkora hatást. Több ágú rendszerre figyelhetünk fel benne, amit a későbbiek során szintén megtalálunk írásaiban.
Elsődlegesen áttekintést ad az általános állapotokról, majd azzal foglalkozik, hogy ezek okai hova vezethetőek vissza, végül pedig javaslatot tesz a megoldásra. Ez a struktúra jellemzi és teszi átláthatóvá könyveit. Meglehet, vannak helyek -mint ahogy kritikusai is megjegyzik- ahol látszólag eltér a tárgytól, de magam is azt tapasztalom, hogy lehetetlen nagy műveket kellő belátás nélkül olvasni. A Lovakrulban mutatkozik meg első alkalommal az, hogy mely nemzetet tekintett a gróf példaadónak. Az angolokat rendkívül csodálta, ezt nemcsak kortársai jegyzik fel, hanem Ő is. A lótenyésztéssel kapcsolatosan jó pár példa származik Angliából. A tizenkilencedik században élő magyarság az efféle újításoktól egyik leggyakrabban hangoztatott mondattal akart elzárkózni: Hogy minden ami külföldről származik a magyarságot temeti el, noha Széchenyi csak azt akarta elérni, hogy ami az általa hasznosnak ítélt országokban sikert hozott és a jólétet szolgálta, az Magyarországon is kivirágozhasson. Ami eddig angol kiváltság volt, az legyen ezentúl magyar kiváltság is, legyen a nemzet sajátja. Érdemes megfigyelni, hogy mint tudjuk legtöbb vállalkozását Ő vezette, de sosem egyénileg akarta megoldani a globális problémákat, mert hitt az összefogás erejében, ami a mai generációkra is inspirálóan kell hogy hasson!

cssccserhati 2014-03-23 15:51:26

Kedves Barátaim! A Széchenyi Társaság egyik vezetőségi tagjának feleségeként írhatom most azt, hogy nem volt hiába, hogy elviseltük és segítettük férjünk lelkes munkáját, távolléteit, anyagi áldozatait a Széchenyi életmű megismertetése érdekében.Az eredmények igazolják ezeket az áldozatokat.Gratulálok kedves Barátaim és továbbra is számíthattok ránk. Dr.Cserháti Lászlóné Nagybákay Krisztina

További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Együtt vagy magányosan emlékezzünk Széchenyi Istvánra? »
  • A Széchényi Családegyesület nyílt levelet írt a főpolgármesternek »
  • Első a tett, második a szó »
  • Ki ismeri a forrást? »
  • Körmendy Kinga beszéde »
  • Mielőtt a gondolat valósággá válik, TILTAKOZOM! »
  • Nagy öröm nekem »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    28 29 30 31 01 02 03
    04 05 06 07 08 09 10
    11 12 13 14 15 16 17
    18 19 20 21 22 23 24
    25 26 27 28 29 30