2016-09-27 16:20
Széchenyi műveit olvasva európainak érzem magam
|
Egervölgyi Dezső, a Zirci Országzászló Alapítvány kulturális felelőse mondta ezt a Március 15. téren, a gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójára emlékező ünnepségen.
Birtokrendszer, robot, céhek, kereskedelem, közlekedés, áruszállítás, gazdasági- és magánjog, hiteljog, a magyar szellem erkölcsi és műveltségi fejlesztése. Önismeret, nemzetiség, belső csend, szolgaság, polgári erény, életbölcsesség, közhaszon, törvényértés, tanulás, kiművelt emberfő, becsület – a szavak mögött lévő fogalmak szellemi sarokkövek, ezekre építette Széchenyi közgazdasági tételeit, melyek azóta is élők. Műveiben a hazaszeretet, a kereszténység és a magyar nyelv meghatározó fogalmak. Ekképpen méltatta az ünnepség szónoka a legnagyobb magyart, és arra szólított fel, hogy ismerjük meg Széchenyit, készüljünk vele az új világrendre, ismerjük meg magunkat, lelkünket, szellemünket, képességeinket, hogy könnyebben elviseljük a ránk váró nehézségeket. Beszélt arról, hogy a 2016-os esztendő Széchenyi-emlékév, ezért fordult a képviselő-testülethez, hogy elhelyezhessen a szobor talapzatán egy idézetet a legnagyobb magyartól, a kérelme azonban elutasításra került. „A hazaszeretet azon szent láng, melyért, bármily gyermeki érzelemnek gúnyolják is azt a világ hidegen számító cosmopolitái, nincs mit pirulnunk, mert legtöbb magasztos cselekedet mégis innen vette, innen veszi és innen fogja venni a földön eredetét.” – idézte a tábla szövegét. A szavak a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének nyitóbeszédében hangzottak el 1846. december 20-án. Az Országos Széchenyi Kör alapító tagja saját költségén szeretett volna elhelyezni egy idézetet a legnagyobb magyartól a Március 15. téren található Széchenyi-szobor talapzatán, amely közadakozásból készült Egervölgyi Dezső közreműködésével. A szobor az önkormányzat tulajdonát képezi, ezért volt szükség a kérelemre. A képviselő-testület komoly vitát követően 4 igen, 3 nem, 1 tartózkodással nem fogadta el a tábla elhelyezését engedélyező határozati javaslatot A jubileumi ünnepségen Huszár G. Lőrinc plébános atya és Szakos Csaba evangélikus lelkész mondott áldást, majd az emlékező szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a szobornál. A tábla az Arborétumban, gróf Széchenyi István emlékfájánál került elhelyezésre. Egervölgyi Dezső az ünneplők kíséretében a természet adta szabadságba vitte a legnagyobb magyar gondolatait. Kelemen Gábor www.zirc.hu
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
Kommentek
budaymiklos 2016-12-08 17:19:00
Kedves Egervölgyi Dezső!
Méltó, szép és igaz gondolatok hangoztak el Zircen gróf Széchenyi István 225 éves születésnapján. Sajnálatos, hogy a zirci Széchenyi-szobornál annak a kis táblának az elhelyezését Zirc Város Önkormányzata megtagadta. Levonhatjuk a következtetést: talán Zircen ilyen a hazaszeretet, netán pirulósak. Valószínű, hogy a kozmopolita szó rettentette őket, pedig hát tudjuk: vannak kozmopoliták. Széchenyi így ír róluk a Hitelben:
„A kozmopolita tágabb szívűnek – s így jobbnak – tartja magát, mint másokat. Ő minden embertársát hordozza szívében, midőn a patrióta főképp csak hazafiait. Ő magasabb értelműnek képzeli magát, mert minden régi szokáson, elfogadott ítéleten áthág, egyszerre keresztény, török, ateista lehet, s kaméleoni ügyességgel szabhatja magát a körülményekhez, a hasznoshoz.”
A tábla szövege ismert, közterületen és Széchenyi-emlékművön sem példa nélküli. Ha talán azt kérted volna, hogy ezt a hazaszeretet szent lángjáról szóló mondatot németül, horvátul, angolul és magyarul (netán zircül) kívánod a szobor mellé tenni – ahogyan az a soproni egész alakos szobor talapzatán olvasható – talán sikeresebb lehettél volna.
smisi 2017-03-25 18:45:35
Én valahogy másként gondolom. Nem igazán tudom, mik voltak a javaslatot elutasítók érvei. Azt azonban meg kell érteni, hogy a szobor teljes egészében - talpazattal együtt - művészeti alkotás. Egy művészeti alkotás megjelenésén még akár magasztos célból sem szabad változtatni. Mi lenne, ha szoborba örökítettek genetikai-szellemi örökösei ezt precedensnek tekintenék és egyre-másra kérelmeznék általuk kiemelendőnek tartott - minden bizonnyal veretes - gondolatok megjelenítését egy-egy neves ember emlékművén. A lurdi barlang az lurdi barlang, Széchenyi szobra az Széchenyi szobra.
budaymiklos 2017-03-28 06:01:13
Kedves smisi!
Akár igaza is lehet, mert a felvetett vízió tényleg nem kívánatos. Nem csupán a műalkotás védelme, hanem a szerzői jogok is korlátossá teszik a beavatkozásokat.
Ebben a konkrét esetben azomban másról van szó. Zircen köztudott, hogy a Széchenyi-szobor posztemenssel és kertészeti kialakítással együtt Egervölgyi Dezső kitartó munkájának eredménye, az ő kompozíciója. A szerzőnek mindenkori joga a módosítás, a kiegészítés.
Megállapítható, hogy az önkormányzat nem "smisi" által felvetett okok miatt vetette el a kompozíció kiegészítését.
|
További események »
|
A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
|
H |
K |
SZ |
CS |
P |
SZo |
V |
02
|
03
|
04
|
05
|
06
|
07
|
08
|
09
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
01
|
02
|
03
|
04
|
|
|
Legfrissebb képtárak
|
2016. november 18-án délután Pozsonyban a Duna utcai iskola épületében gyülekeztek azok a tanárok, akik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ)által Széchenyi István születésének 225. évfordulója tiszteletére szervezett tanári emlékkonferenciára jöttek.
A program összeállítására a budapesti Széchenyi Társaságot kérte fel az SZMPSZ.
Rozsnyótól Pozsonyig több mint félszáz pedagógus gondolta úgy, hogy az „Embernek, magyarnak maradni!” mottóval megrendezett konferenciára érdemes rászánni a hétvégét.
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a Besztercebányai Önkormányzati Kerület Kulturális Intézménye restaurálta Holló Barnabás (1865-1917) gömöri születésű szobrászművész eredeti nagyméretű gipsz „Az akadémia megalapítása 1825 november 3-án” című domborművét. Az ünnepélyes felavatására 2016. november 30-án került sor a múzeum épületében.
|
|