Szoboravatással emlékezett meg Széchenyi István gróf születésének 225. évfordulójáról szeptember 20-án, délután Kápolnásnyéken a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány. A szobor Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása.
Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében felsorolta, hogy Klebelsberg Kunó, Petőfi Sándor szobrai mellett Szent István-domborművet, és Krisztus kereszthalálát ábrázoló kőkeresztet avattak az elmúlt három esztendőben, kifejezve ezzel az elődök mának szóló aktuális üzenetét.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke avatóbeszédében többek között kijelentette, hogy a reformkori nagy elődök, mint például Széchenyi, Kossuth, Eötvös és Deák, a politikai gondolkodásban megteremtették a modern Magyarország tartópilléreit. Széchenyi István szellemi öröksége, felelősségtudata több annál, mint ami az örökségéből fennmaradt és ma is kézzelfogható. Széchenyi tevékenysége, kézzelfogható és eszmei hagyatéka együttesen tette teljessé életművét. A hazánkban máig ható tanításai közül kiemelte: „a pártok felett és a napi politikai érdekellentétek felett van valami, ami átfogó, ami nem lehet az egyszerű hétköznapok része: álmok és valóság összefonódása, ami a mindennapi kihívásokra válaszokat ad.”
Példája útravalóval szolgál mindnyájunknak, hiszen Széchenyi törekvése, hitelképessége a földi élet mulandósága ellenében, időkorlátot átlépve teremtett maradandót, az emberi élet földi hosszán túl is érvényeset. Elegendő, ha a nagy magyar államférfiról elnevezett téren körbe néznünk, s láthatjuk eredményeit: a Magyar Tudományos Akadémia épületét, a Lánchidat, és a dunai hajózást. Széchenyi István vallotta, hogy a nemzethez jó akarattal kell fordulni, s hazaszeretettől fűtött tettvágyának bizonyítéka az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen, magyar nyelven felajánlott egyéves jövedelme egy tudós társaság létrehozására. És sorolhatók a példák a mintagazdaság megvalósításától a Hitel, Világ, Stádium című munkáiban rögzítettekig, annak a jegyében, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz.” Olyan korban élt, amit egyszerre hatott át nemzettudat és modernizáció, a nyitottság a világra és a cselekvő, őszinte hazaszeretet. Széchenyi sikerének kiindulópontja az adományokban rejlett, abban a közös nemzeti érdekben, hogy „reménnyé váljon az emlékezet.”
A közelmúltban felújított, egykori Dabasi-Halász-kastély parkjában felavatott Széchenyi-mellszobor a szolnoki Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása, akinek világszerte állnak szobrai köztereken. A részletes finomsággal kidolgozott portré a tekintetével messzire látó, gondolkodó Széchenyi Istvánt ábrázolja.
L. Simon László országgyűlési képviselőtől megtudtuk, hogy a kápolnásnyéki kastélyt övező környezetben szoborpark van kialakulóban, ahol a Klebelsberg-, Petőfi-, és Széchenyi-szobrok társaságába Magyary Zoltán iskolateremtő tudós, köztisztviselő szobrát is felállítják a közeljövőben, s ugyancsak közéleti személyiségeknek kívánnak emléket állítani a kerítésfalra tervezett domborművekkel.
Zsirai László
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
