Széchenyi ismereti adatbázisok
Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
2014-11-12 06:28

Azonnali kérdés az Országgyűlésen Nagycenkről

|
Megvalósulhat-e a nagycenki Széchenyi-örökség rangjához méltó felújítása?
Firtl Mátyás képviselő (KDMP) azonnali kérdést intézett az Országgyűlésen a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a nagycenki Széchenyi-emlékhelyek érdekében
(14. ülésnap (2014.09.15.))
hirdetés


A felszólalás szövege:

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Firtl Mátyás, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszternek: "A Széchenyi-örökség méltó bemutatása" címmel. A miniszter úr válaszadásra L. Simon László államtitkár urat jelölte ki, ha jól látom.
Firtl Mátyás képviselő urat illeti a szó.


FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette azt az elképzelést, hogy a térség, térségünk vonzerejének erősítése céljából egy szervezeti egységbe egyesíti a fertőrákosi püspöki palotát, a nagycenki Széchenyi-kastélyt, a soproni Esterházy-palotát és a fertődi Esterházy-kastélyt.
Az államtitkári bejelentésnek a Széchenyi-kastély és -örökség jövőbeli sorsát érintő része különösen is fontos. Azt a felismerést jelzi, hogy gyors és határozott lépésre van szükség a legnagyobb magyar örökségének méltó megjelenítésére egykori lakhelyén, Nagycenken.
Mi, Sopron vármegyeiek külön is büszkék vagyunk Széchenyi Istvánra; a reformkor vezéralakja, az egyik legnagyobb formátumú valaha élt politikus gyermekkorát, élete fontos, meghatározó alkotóéveit Cenken és Sopronban töltötte. Ezért is tartjuk kötelességünknek a nagycenki Széchenyi-emlékhely, a Széchenyi-kastély felújítását, a Széchenyi-örökség és -szellemiség rangjához méltó megjelenítését.
Jelenleg a Széchenyi-emlékhelyet hat, egymástól független fenntartó működteti. A Széchenyi-kastélyon az 1970-es évek eleji felújítás óta csak karbantartás történt, a kastély Széchenyi szellemiségéhez méltatlan állapotban van.
Gróf Széchenyi István egykori lakhelyének felújítása - akár együtt a környékbeli volt Széchenyi-kastélyokkal, -birtokokkal, -emlékhelyekkel való közös funkció kialakításával - mint támogatandó, nemes célt szolgálna az, hogy méltó nemzeti zarándokhelyként erősítse a nemzettudatot, a nemzetszeretetet az odalátogatókban.
Tisztelt Miniszter Úr! Az Esterházy-kastélyegyüttes fejlesztései mellett, amelyet nagyon köszönünk, megvalósulhat-e a Széchenyi-örökség rangjához méltó felújítása? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)


ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszter úrnak most a válaszadás a halaszthatatlan közfeladata, ezért megadom a szót.


LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselőtársam! L. Simon László államtitkár úr személyesen felügyeli azt a programot, amelynek keretében valóban a Fertő tó vidékén egy komoly felújításfolyam indul el és zajlik már. Az Esterházy-világörökség megőrzése érdekében Hiller István professzor úr tett maradandó lépéseket, amelyeket alkalma lehet a mostani és az előző kormányzatnak folytatni 2010 óta. Ez azonban kevés ahhoz, hogy elégedettek legyünk. Kultúrtáji szempontból valóban egységes tájegységet képez a Fertő tó vidéke, ugyanakkor nemcsak az Esterházy-örökség ápolásában vagyunk jelentős elmaradással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy annak ellenére, hogy polgári kormány vagyunk, bőven van teendőnk és elmaradásunk a nagycenki Széchenyi-örökség ápolásával kapcsolatban.

Az épület jelenlegi állaga, a kiállítás jelenlegi minősége nem alkalmas arra, hogy XXI. századi keretek és forma között mutassuk be azt, hogy vajon Széchenyi Istvánnak - akinek a nevét mindennap használjuk, és akinek az emlékét próbáltuk beépíteni az elmúlt évtizedekben a demokratikus jogállam keretei között is a tantervi programokba - milyen üzenete van, milyen útravalóul szolgálnak a művei, vagy az életpályája hogyan értelmezhető 2014-ben. Tehát van egy szellemi kötelességünk amellett, hogy az épített örökséggel kapcsolatban természetszerűen bőven van tennivalónk.


A legelső dolog, amivel adósak vagyunk - és ez sajnos ránk nagyon jellemző más nemzetekkel szemben -, az a sírhelyek karbantartása és ápolása. Méltatlan körülmények között van Eszterházán mind a mai napig Esterházy Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit síremléke, akinek köszönhetjük száz évvel ezelőtt Fertőd, illetve Eszterháza újítását. S azt tudom mondani, hogy a Széchenyi-család több mint száz tagjának sírhelye Nagycenken, részben a köztemetőben, részben pedig a Széchenyi-mauzóleumban szintén nem méltó egy erős, föltörekvő és a Széchenyi-kultuszt méltóképpen ápoló Magyarországhoz. Ezért rendelkezett úgy a kormány, hogy soron kívül több mint 130 millió forintot biztosít a mauzóleum fölújítására, részben az emlék megóvása érdekében, részben pedig annak érdekében, hogy az egész család emlékét a nemzet példájaképpen emeljük föl.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)


ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Viszonválaszra adom meg a szót.


FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a válaszát, amely valóban rávilágított arra a problémakörre, ami a Széchenyi emlékét őrző kastéllyal és a Széchenyi-emlékhellyel kapcsolatos.
Amikor feltettem a kérdést, tulajdonképpen abból indultam ki, hogy az Esterházy-kastély felújítása kapcsán létrehoztunk egy szervezeti egységet, és azt tudom mondani, hogy ez a szervezeti egység az elmúlt időszakban valóban olyan munkát végzett, amely arra predesztinál, hogy az egész Eszterháza, Széchenyi-kastély komplexumot együtt kezelve az elkövetkező időben, Sopron és a Fertő-táj térségét összevonva egy kiemelten magas turisztikai programmá tudjuk alakítani, természetesen leginkább a magyar zarándokok számára Nagycenk vonatkozásában. Egyetértünk abban, hogy ez a szervezeti egység közösen fogja kezelni Nagycenket, illetve az Esterházy-örökséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)


ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszonválaszra van lehetősége a miniszter úrnak is.


LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Valóban egy nagyon komoly kérdés Magyarországon az intézmények fönntartásának, karbantartásának és egy beruházás levezénylésének a kérdése, és a magyar állami struktúra és államszervezet hajlamos azt gondolni és abból kiindulni, hogy ha valaminek saját gazdája van az állami struktúrán belül, az megfelelő garanciát jelent arra, hogy az önállósága, a függetlensége a nagy-nagy állami intézményrendszeren belül garantálni fogja a megfelelő minőségű fölújítást.
Valóban, nem ok nélkül, kellő megfontolás után választottuk le az állami intézményrendszerről Eszterházát. Részben azért, mert a magyar adófizetők és az Európai Unió adófizetőinek pénzéből az elmúlt lassan tíz esztendőben olyan összegeket invesztáltunk, ami különleges gondosságot és figyelmet érdemel.


Alapvetően kultúrpolitikai okai vannak annak, hogy Nagycenket idecsatoljuk, egységes intézménnyé tesszük, és ebben nemcsak Nagycenk, hanem a Fertő vidéke, Fertőrákos, Sopron, más Esterházy- és Széchenyi-létesítmények is beletartozhatnak, mert a magyar állam számára ez valóban az osztrák határ mellett egy komoly kulturális programlehetőséget is kínál, idevonzva nemcsak Ausztria, hanem Európa minden érdeklődő közönségét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: Országgyűlési jegyzőkönyvek

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Én nem fogadom el Lázár miniszter úr válaszát »
  • Azonnali kérdés az Országgyűlésen Nagycenkről »
  • Széchenyis iskolák találkozója »
  • A Széchenyi-tisztelők eseménynaptára
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    02 03 04 05 06 07 08
    09 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 01 02 03 04